Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915

SZERB FRONT 1915 I 419 Kragujevác előtt, Pester Lloyd M. 1915. november 9. 10-11., Az Érdekes Újság 1915. december 12. 23-24. Az országút szélén még zölden állnak az akácfák, de a hegyoldalon sötét barnák a bükkfa erdők, és a mezőn rozsdavörös és világossárga facso­portok állnak. Vasárnap van, október harmincegyediké; ezen a vidéken templomba senki sem megy ma; de reggel kisütött volt a nap, ragyogó kék volt az ég, és ezért ünnep van a világon. Az út, amelynek a mély sarában lassan lovagolunk előre, délnek visz; egyenesen Kragujevácba lehet eljutni rajta. Délről ágyúdörgés hallatszik; az úton trénoszlopok mozognak előre; szemközt velünk szerb mene­kültek jönnek: ökrös szekérrel, tehenekkel, sok gyerekkel. Az út szélén kevés a ház és ritka a falu. Bozurnya falu mellett átmegyünk a sekély Jasenica hídján. Vashíd, a szerbek nem robbantották fel; általában na­gyon takarékoskodnak a pusztítással, orosz testvéreiktől egészen eltérő­en. Bozurnyán túl, a hegyoldalon van egy egészen különös temető, egy színes, ékes, naiv parasztpompába öltözködött temető. A régi polgári sírkövek mellett új katonasírok állnak. A katonasírok fölé színes festésű, nagy fejfákat állított a családi kegyelet. A pirosra és kékre festett faalkotás fent az András-keresztet vagy a sokágú gyertyatartót utánozza. Oldalt virágok vannak ráfestve. Ahol az emlék nem is ilyen díszes, ott - éppen úgy, mint a díszeseknél - virággal és koszorúval van megrakva. Mint egy májusfa, olyan a szerb katona síri fája. Felül pedig mindegyiken fehér lobogók vannak; a fehér lobogón fekete betűkkel kihímezve: ki nyugszik ebben a sírban és hol halt hősi halált; és: vándor állj meg, és a szíved teljék el a hős halott iránt kegyelettel és hálával. A Timok-hadosztály286 halottai ezek, és többnyire a Kosmajon287 haltak meg a múlt év decemberében. A temető másik részén vannak a Kozmajnak olyan halottai is, akik már kőemléket kaptak. A kövön kék és vörös festés; az egyiken magának a szerb harcosnak kőből primitív módon kifaragott és ügyetlen áhítattal színezett képe. Az egész temető duzzad és rikoltozik a színektől; nem a temető nyugalma ez, hanem egy barbár ünnep lobogása és lelkesedése. Bozurnya után megint hegynek fel megy az út; azután hegyről le. Dél­ről erősebb az ágyúszó. Gyors és éles csattanások; a sortűz úgy hangzik, mintha ideges dobpergés volna. Ovsiste falu már tele van katonával; utá­na már táborozó gyalogos csapatok mellett visz el az út, és nemsokára ott vagyunk az állásban lévő tüzérségnél. Az úttól balra messze vivő ágyúk 286 A szerb hadsereg egyik elit alakulata, hírnevét a balkáni háborúk alatt alapozta meg. Vezetője Liborius Frank tábornok volt. Az egységet 1915 szeptemberére számolta fel a Monarchia hadserege. 287 Kosmaj, hegy Belgrádtól délre

Next

/
Thumbnails
Contents