Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Szerb Front 1915
410 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAL- Zbogom bratye277 278 - értetek nem kár, de a puskáért, amit elvisztek, kár. Ezeknek igen rövid és igen egyszerű a mondanivalójuk:- Mi tihozzátok tartozunk; inkább harcolnánk veletek a szerbek ellen, mint a szerbekkel ti ellenetek. Ti olyanok vagytok, mintha testvéreink volnátok. Legfeljebb még ezt tudják elmondani:- Bennünket erőszakkal soroztak be. Egy napon jöttek a csendőrök. Körülfogtak bennünket, mi védekeztünk, de hiába; - összekötözték a kezünket, és el kellett jönnünk.- A szerb foglyok az érdekesebbek. Van-e itt szerb is? Oh van, egész csomó; a többség mégiscsak szerb. A fejükön az ellenző nélkül való szerb katonasapka; arra a darócsapkára hasonlít, amelyet nálunk a fegyencek viselnek; a lábukon a szakadozó bocskor; a vállukon a tépett sárgásbarna vagy barnásszürke köpönyeg. Türelmesen álldogálnak szanaszét, és néznek a tábori konyha felé, amely az udvar közepén áll. Nincs a világon semmi, ami úgy érdekelné őket, mint a főtt hús bűze, amely a mozgó konyhából feléjük száll. De ha szól hozzájuk, akkor megörülnek, és ha valaki meghallgatja őket, árad belőlük a szó. Jovánovics Zsigmond őrvezető tud magyarul is. Lakatoslegény volt. Baján tanult ki, járt többfelé Magyarországon és többfelé Ausztriában. Az első kérdésre megmond mindent:- Nekünk elég volt. Négy napig se kaptunk enni. A bocskor leszakadt a lábunkról. Ránézek a lábára. Csizma van rajta.- Ezt - mondja - itt kaptam Mladenovácban egy asszonytól. Megsajnált. Én azután itt vissza is maradtam és megadtam magamat. Gondolkozik, és lassan megcsóválja a fejét:- Tudja - szólal meg furcsa magyarságával - a maguknak ágyúi -! Újra megcsóválja a fejét.- Nagyon rossz - mondja elgondolkozva. Később még a politikai nézeteit is közli velem;- Mióta ez a király278 van, azóta mindig háború van. Nekünk most már nem kellene harcolni. Mink is megmutattuk, hogy tudunk valamit... Rám néz, nem mondok-e ellent. Nem mondok ellent. Folytatja:- Megmutattuk, hogy mink is tudunk valamit, most azután abba kellene hagyni a harcot. így vélekedik Jovánovics Zsigmond, Baján kitanult lakatoslegény. És a többiek? A többiek érdeklődve tolakodnak, hogy ők is mondhassanak valamit; boldog, aki beszélhet, és akiknek hallgatniok kell, azok néha277 Isten véled, testvér! (szerb) 278 I. Péter (1844-1923) szerb király