Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - 1914
30 I BÍRÓ LAJOS LEVELEI Az élet tehát egyelőre teljesen tétlen, viszont sok pénzbe kerül. Itt úgy fest az időjárás, mintha máris az esős ősz akarna kezdődni. A többiekkel együtt én is afféle gyapjúujjasokat vettem. Ha a tél itt (illetőleg odafent ér bennünket), akkor majd gondoskodom valahogyan még egy olcsó bekecsről. - Nagyon kérem papát, ne legyen elégedetlen velem; látható a többi lapokból, mennyire nem lehet semmit se csinálni. Talán később. Józsefnek33 egyelőre jó hasznát veszem, de hogy valóban mit ér, az csak később derül majd ki. Apró kellemetlenségektől eltekintve, amelyekről majd békeidőben számolok be, egyetlen egy kellemetlenségem van: az ebéd két fogását mindig rettentő későn és rettentő sokáig hozzák. Ez persze rendben van így; de ma az jutott eszembe, hogy szoktam én otthon murizni,34 ha minden nem jött pontosan, és nem jött egyszerre. Látna csak most ott ülni az asztalnál, és várni a húsleves után a leveshúsra egy óra hosszat. (Ma egyébként nagy ünnepi ebéd volt, ötfogásos; de a parfait-t villával ettük.) Az idő meggondolta a dolgot és külön is csúffá tette nagyszerű par- fait-nkat. Hűvös van; az ég szomorúan borult; és konokul esik. Nekem a legfurcsább az, hogy nemcsak a világ eseményeiről tudok keveset, de magukról se tudok semmit. Mit csinálnak? Hogy élnek? Jókedvű- ek-e? És otthon van-e már Margit35 és Gyuláék?36 És anyuska37 mit csinál? És Andor?38 És különösen Lengyel Géza39. Minderről nem tudok semmit; és nem tudhatok meg semmit. Itt ülök egy nevetségesen berendezett, nevetséges kis szobában és nézek ki a... Fő utcára. De furcsa! 33 Biró Lajos tisztiszolgája 34 kiabálni, lármázni 35 Vészi Margit (1885-1961) író, újságíró; a világháború alatt tudósító. Kötetben: Az égő Európa. (Bp., Dick Manó, 1915); Útközben. (Bp., Singer és Wolfner, 1918). A háború kitörésének napján és még a császár születésnapján, augusztus 18-án is Berlinben tartózkodott. Lásd még a 20. oldalt. 36 Vészi Gyula (1888-1918) Vészi Jolán bátyja, orvos. 1914 augusztusában a háború tartamára kinevezett ezredorvosként vonult be, 1917 nyarán a román harctéren súlyosan megsebesült. A Ferencz József-rend lovagkeresztjét a hadidíszítménnyel és a kardokkal kitüntetésben részesült. Lásd még a 20. oldalt. 37 Blau Pétemé (?-1914) 38 Valószínűleg Nagy Andor (1884-1943) újságíró, szerkesztő. Az 1900-as évek elején érettségizőként szemtanúja volt Biró Lajos és Ady Endre nagyváradi életének. Erről Tavasz Váradon címmel regényt is írt 1938-ban. 1914-től a Világ munkatársa. 1914 őszén bevonult, novembertől történeteket, riportokat, elbeszéléseket, tudósításokat küldött lapjának az orosz frontról. Súlyosan megsebesült. Frontszolgálatra alkalmatlanként 1917 januárjától Albániába került. - Kötetben: Albán aspirációk. Hamis fogalmak az albán népről és néphatárról. (Bp., Dick Manó, 1918) 39 Lengyel Géza (1881-1967) újságíró, Biró Lajos földije, gyerekkori barátja. 1902-től kollégák a nagyváradi Szabadságnál, melynek később segéd-, majd felelős szerkesztője lett. 1906-ban Biró nyomában ő is feljött a Budapesti Napló szerkesztőségébe.
