Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915

318 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI

az orosz uralom áldásaira nézve. (A második inváziójuk idején - mondják Bukovinában - azért jöttek azután mégis át, mert remélték, hogy így magukkal ragadhatják Romániát. Amitől tartottak, bekövetkezett, amit reméltek, nem.) A katonáikat nem tudták féken tartani, és a bukovinai románok majdnem úgy szenvedtek az orosz invázió alatt, mint a bukovinai zsidók. A kozák nem válogatott. A bukovinai román nők nagyon szépek. A kozáknak mindegy volt: román nő vagy zsidó nő.

A bukovinai orosz uralomnak egyik legsötétebb fejezete ez, amelyről vonakodva beszél az ember, és amelynek a részleteiről jobb hallgatni. Tíz-tizenkét éves gyerekleányok; egy görög katolikus pap, akit megkötöztek, és akinek a feleségét -. Jobb nem beszélni a részletekről.

.. .Egy tisztünk felderítő őrjáratra ment. Éjszaka volt. Egy nagyobb kozák csapatot kellett megkeresnie. Megtalálta. A kozákok egy folyó mellett táboroztak; a mi tisztünk az innenső oldalon volt, a túlsó parton volt a kozák tábor. Minden szót át lehetett hallani a folyón. Az osztrák-magyar tiszt hosszú ideig ott lappangott a kozák tábor közelében. A kozáktáborból egész éjjel kétségbeesett asszonyi sikoltozás hallatszott.

Orosz katonák egy fiatal zsidó leányt bezártak egy szobába azzal, hogy majd visszajönnek hozzá. A leánynak egy öreg zsidó módot szerez rá, hogy megszökjék. A katonák az öreg zsidót lelövik.

Egy zsidónak a házát büntetésből felgyújtják. A házból semmit se szabad elvinni. A zsidó belopózik a házba és két takarót kivisz a családja számára, hogy meg ne fagyjanak. Az oroszok a zsidót keresztre kötik és bajonettdöfésekkel megölik.

Egy Zellermayer nevű embert azzal vádolnak, hogy telefonon hírt adott a mieinknek. Az oroszok ezért kötél által való halálra ítélik. Az embert felakasztják. A kötél elszakad. A boldogtalan ember lezuhan, támolyogva tesz néhány lépést, az oroszok bajonettdöfésekkel megölik.- De uram, hát lehetséges ez? Valóban megtörtént ez?

Ötször kérdeztem meg, így történt-e. És tájékozott, komoly emberektől mind az ötször azt a választ kaptam, hogy így történt. És nem három ilyen eset van, hanem húsz, ötven, száz.

Evreimov kormányzó, aki valamikor teológus volt, Csernovicban nagy teológiai vitákat folytatott a papokkal, és kint ezalatt keresztre feszítettek embereket, és csendes éjszakában női sikoltozás hangzott az ég felé. Csernovicban a pompás helytartói palotában meglepetve lát az ember a régi, nemes képek között egy silány olajnyomatot a falon. Mi ez? Szentkép. Az oroszok hagyták itt. Mindkétszer, amikor itt jártak, első dolguk volt szentképet akasztani a falra, de egész Bukovina egyetért ben