Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
OROSZ FRONT 1914-1915 I 317 Talán a lopásnál is többet szenvedett a bukovinai lakosság a legkülönbözőbb fajtájú zsarolások által. Egy kozák beállít egy paraszthoz:- Viszem a két lovadat. Parancsom van rá. A paraszt megijed és könyörög. Hosszas könyörgés után a kozák beleegyezik, hogy jó, tíz vagy húsz korona fejében itt hagyja a két lovat, majd inkább mástól viszi el. Átveszi a tíz vagy húsz koronát és átmegy a szomszédba:- Viszem a két lovadat. Parancsom van rá. Szorgalmas kozákok, volt olyan nap, hogy három-négyszáz koronát is megkerestek így. Ezt a kereseti módot azután különböző módon lehetett variálni. Egy kozáknak van egy ökre. Szerezte valahol. Esetleg kölcsön kérte. Bemegy egy paraszthoz:- Vedd meg az ökrömet. A paraszt habozik. A kozák a fegyvere után nyúl. A paraszt megveszi az ökröt. Húsz-húsz koronáért. A kozák elmegy. Egy negyedóra múlva visszajön.- Add vissza az ökröt. Megtiltották, hogy eladjam. A paraszt visszaadja az ökröt. A kozák nem adja vissza a pénzt. Az ügylet elintéződött. Az otromba zsarolások után következnek a nyílt rablások. A kozák - mint az oroszok beszélik - Oroszországban is rabol. Itt mindent elrabolt, amire kedve támadt. Különösen elrabolt mindent, ami arany vagy ezüst. Hihetetlennek és lehetetlennek hangzik, de megbízható emberek beszélik, hogy a bukovinai orosz uralom alatt megtörtént a következő eset. Egy embernek szerencsétlenségére elöl a szájában, tehát feltűnő helyen, volt két arannyal borított foga. Néhány kozák ezt meglátta. Az aranyat meg akarta szerezni. Az ember tiltakozott. A kozákok erre leteperték a földre, kitörték a két fogát és a két kitört foggal és a két fog arany koronájával távoztak. * Ha ez a történet nem volna igaz, hanem ha egy tréfás ember találta volna ki, akkor is jellemzi az egész bukovinai orosz uralmat, és jellemzi a bukovinai orosz uralmat, hogy mi, akik távolról jöttünk, csodálkozva és kételkedve hallgattuk az ilyen történeteket, de Bukovinában mindenki természeteseknek találja őket. Jellemző ez is. Bukovinában azt mondják, hogy az oroszok az első inváziójuk idején azért nem jöttek át a Szereten,162 mert tudták, hogy a katonáikat nem tudják féken tartani, és mert féltek tőle, hogy a Szereten inneni román lakosság panaszai felvilágosítják a román közvéleményt 162 A Duna bal oldali mellékfolyója Csemovictól 60 kilométernyire
