Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - 1914
1914 I 29 És magát, szívem, százszor ölelem, és nagyon szeretem. Laji Figyelmeztetem rá, hogy csak az én leveleim mennek át a cenzúrán. Én a maga leveleit felbontatlanul kapom. [Pb. 1914. aug. 17.] Hétfő, augusztus 17. V. 5394/7. Drága szívem, ma augusztus tizennyolcadika van, és még mindig nem kaptam egyetlen sort se magától. A dolog most már kezd kellemetlenné válni. Ez természetesen nem magának szóló szemrehányás. A Feldpost 39. egyelőre furcsán működik. Ma megjött ide egy pár budapesti újság és budapesti levél, de se a Pester Lloyd nem jött, se a maga levele. Itt azzal vigasztalnak, hogy lesz ez még sokkal rosszabbul is. Ha csakugyan befelé megyünk majd már, megtörténik, hogy két-három hétig nem megy és nem jön levél. Egyelőre azonban itt vagyunk, és itt sincs levél. - Ma - a király születése napján - templomban voltunk, még pedig előbb a katolikus templomban misén, azután a zsidó templomban istentiszteleten. A zsidó templom érdekes volt. írhatnék is róla egy tárcát,31 de nyolc napja csak egyetlen egy magyar lapot láttam (a Lloydot egyszer se), és nem tudom, nem vol- na-e siralmas és nevetséges.32 Az osztrákok közül néhányan megírnak a lapjuknak minden limlomot; más időkben ez lehetséges is; de olyankor, amikor világháború van, a haditudósítók semmittevéséről kis viccecské- ket írni, az az érzésem van, hogy ez lehetetlen. (Ha csak a Lloydot kapnám már, és látnám, mi van benne!)- a Budapest II. kér. Heltai Ferenc (ma Keleti Károly) u. 23. alól - is ideköltözött, 1914. október végéig, november elejéig laktak itt. A tudósítás során készített felvételek közül csak a sajtóban megjelenteket ismerjük, egyelőre sem Biró, sem a család fotográfiáit nem sikerült fellelnünk. A lakás kinézetéről: „A nagypapáék főszerkesztői lakása kilencszobás volt, és a »redakció« fölött volt [...] Három szoba a Dunára nézett, volt egy balkon is arrafelé. A padlón, az ablakokon, az ajtókon nehéz szőnyegek lógtak vagy feküdtek, azon kívül sztórok is voltak, nehogy bejöjjön a nagy fény. Az ebédlőben (vörös mahagóni bútor volt), rengeteg ezüsttárgy volt kirakva, tálak, kelyhek, »aufzatc«-ok, ezeket folyton fényesítették. A szalon málnaszínű és zöld brokáttal volt bevonva, ampír bútor volt benne, a zongora fölött lógott anyám, a Vészi Margit Márk Lajostól [...]. Ezüst keretben az asztalon a zsidó hitközség elnökének, továbbá Ottó [!] királynak és Zita királynőnek a fényképe állt. A lakásban központi fűtés volt, óriási régimódi fűtőtestek voltak a széles ablak- párkányok alá a falba építve, nádfonatú ajtó takarta őket. [...] A Vészi lakásban mindig telt ház volt [...] A család állandóan veszekedett, mindenki beleszólt mindenkinek a családi életébe, nevelési elveibe, anyagi ügyeibe." - Molnár Márta visszaemlékezése In: Széchenyi Ágnes (szerk.) Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv. Bp., Magvető, 2004,18. 31 Tagebuch aus dem Kriegspreßquartier, Pester Lloyd M. 1914. aug. 24. 1-2., magyarul Az Érdekes Újság 1914. okt. 4. 32 Tagebuch aus dem Kriegspreßquartier [4. rész], Pester Lloyd M. 1914. aug. 24.1-2., magyarul a 3. szöveg részlete Az Érdekes Újság 1914. okt. 4.
