Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915

316 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI

tolja előre őket a hiányzók pótlására egyenesen a tűzvonalba. így igen sok orosz újonc érkezett Csemovicba is. Ezeknek az újoncoknak se egyenruhájuk, se fegyverük nem volt. Megtörténik, hogy ilyen újoncokat két-há- rom heti kiképzés után már kiküldenek a frontba. Igaz, hogy ezek az alig kiképzett, voltaképpen kiképzetten katonák sohasem szerepelnek, önálló csapatban, hanem mindig csak meglévő ezredek soraiba osztódnak be hiányok pótlására, de mégis némi joggal lehet azt mondani, hogy oroszoknak emberük ezután is lesz, de a katonájuk sok helyen elfogyóban van.

*

A bukovinai szemtanúk nem tudtak elég csodálkozással és tisztelettel megemlékezni az oroszoknak arról a makacs és hősies törekvéséről, hogy halottaikat maguk temessék el. Nyilvánvaló, hogy ebben a törekvésben része van annak a szándékuknak is, hogy a veszteségeiket eltitkolják, de a mi tisztjeink mégis sok rokonszenvvel beszéltek róla, hogy az oroszok néha nyílt terepen, a legádázabb tűzben is elvitték a halottaikat vagy sírt ástak nekik és eltemették őket.

Ez volt azután körülbelül az egyetlen rokonszenves vonás, amelyet Bukovinában az oroszokról feljegyeztek. Minden egyébről, amit itt műveltek, a felháborodás és a megvetés hangján beszéltek olyan emberek is, akik nagyon tudják, hogy a háború kemény mesterség és hogy nem ismeri a szentimentalizmust.

Bukovinában II., Pester Lloyd M. 1915. március 3.1-á.,

Az Érdekes Újság 1915. április 18. 22-23.

Az orosz katonák mindenekelőtt loptak, raboltak és zsaroltak. Nyilvánvaló, hogy nem mindig a tisztjeik jóváhagyásával, még a hallgatólagos jóváhagyásával se. Az orosz tisztek között természetesen vannak derék, művelt és jólelkű emberek, akik a toleranciájukkal se óhajtanak tolvajok, és rablók pártfogói lenni. De az orosz tiszt nyilvánvalóan nem tartja eléggé befolyása alatt az orosz katonát. Akadt tiszt, aki ezt be is vallotta. De bevallottan vagy be nem vallottan, tűrten vagy tiltottan: az orosz katona lopott. Laurentyev tábornokról, a bukovinai orosz haderők parancsnokáról minden híradás azt mondja, hogy egyénileg nagyon derék és jólelkű ember volt. A lopást szigorúan büntette. Amikor azonban Radautzból, az ottani szállásáról a visszavonuláskor sietve eltávozott, akkor a tábornok környezetével, ordonáncaival és tisztiszolgáival együtt eltűnt a házigazda ezüstholmija is. Az ordonáncai és a tisztiszolgái csak addig nem loptak, amíg a tábornokhoz panaszra lehetett menni.