Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
310 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI két fillér volt, amire - Kaindl polgármester szerint - évtizedek óta nem volt példa. Villamosok, bérkocsik közlekedtek. A rendet csak egy-egy incidens zavarta meg. Az orosz katonák például - ami nagyon rokonszenves vonás - fürdeni jártak. A fürdéshez a szappant - ami már kevésbé rokonszenves - egyszerűen elvették egy üzletből, amely a fürdő közelében volt. Az üzlet tulajdonosa ebbe a szokásba már bele is nyugodott. Tűrte, hogy az oroszok az ő szappanjával tisztálkodjanak. Az oroszoknak azonban egyszerre csak kedvük támadt más valamire is. Nemcsak szappant akartak az üzletből vinni. A tulajdonos ennek a szándéknak ellene szegült. Az oroszok meg akarták verni. Ő védekezett és egy vas súlydarabot odavágott egy katonához. Az oroszok erre gyufát kerestek és felgyújtották az üzletet... Kávéházba, vendéglőbe többnyire csak az oroszok jártak. A rubelnek három korona negyven filléres kényszerárfolyama volt. Élelmes emberek azt tették, hogy átmentek Romániába, ott két korona negyven fillérért vásároltak rubeleket, azokat hazahozták és itt nyereséggel továbbadták. Váltópénz a városban kevés volt. Állandó forgalomban voltak tehát azok a papírpénzek, amelyeket Csemovic városa bocsátott ki. Volt húsz filléres, ötven filléres, egykoronás és ötkoronás csemovici papírpénz. Forgalomban volt ilyen papírpénz összesen vagy háromszázezer korona összegben. ...Az este mindig félelmes volt Csemovicban. Alkonyaikor mindenki sietett haza. Éjjel nem volt jó a csemovici utcán járni. Az éjszaka egészen az orosz katonáké volt. Az orosz katonák között mindig akadt egypár, aki este nem ment haza a kaszárnyákba, hanem a város női söpredékével szórakozott. Ezek a katonák azután éjjel már nem mehettek haza. Vagy a városban csavarogtak tehát, vagy egyszerűen feltörtek egy elhagyott lakást és oda befészkelték magukat. A hivatalnoknegyed, amelynek a közelében több kaszárnya van, különösen kedvelt éjjeli tanyája volt a szórakozó orosz katonáknak. És a szórakozó orosz katonával nem volt jó éjjel az utcán találkozni. % Az olyan emberekről, mint Gerovszki, békeidőben még lehetett azt hinni, hogy jóhiszemű fanatikusok. Itt Csemovicban kiderült, hogy az áruló többnyire rosszhiszemű csirkefogó is. Gerovszki a hatalmát arra használta föl, hogy az egyéni bosszúját töltse ki egy csomó emberen. Az oroszok az ő útmutatása szerint fogták el azokat, akiket azután magukkal vittek. Csemovicban azt beszélték, hogy Gerovszki a rendőrségen derest állíttatott fel és erre a deresre húzatta rá azokat, akiken bosszút akart állni. Igaz-e ez, nem lehetett megállapítani. Bizonyos azonban, hogy mikor az oroszok kezdtek Csemovicból
