Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
306 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI s feldúlták a lakásokat és a boltokat. Különösen a kaszárnya melletti hivatalnoknegyedben garázdákodtak. Az állami gimnázium épületét, amelybe az orosz csapatok szállásolva voltak, barbár módon szétrombolták. Minden panasztétel hiábavaló volt. Evreinov kormányzó,145 Astachov városparancsnok és Brisanovski rendőrfőnök - utóbbi egy lengyel renegát - mindent megígértek, de semmit sem tettek. A városháza egész idő alatt zarándokhelye volt a vádló és síró embereknek. Gerovszki a politikai denunciáció, a titkos elfogatások és a köznép izgatásának egész rendszerét vezette be. Segédei egy bizonyos Tonioni,146 korábban kilenc éven át csemovici vívómester, most orosz rendőrtiszt, valamint egy Romanowitz nevű tisztviselő voltak. Különösen a zsidókat zaklatták nagy dühvei. Kereskedői működésüket meghiúsították, a közlekedési engedélyt megtagadták tőlük. Zsinagógájukat bezárták, s osztrákbarát magatartásuk miatt 50 000 rubeles hadisarcot szabtak ki rájuk. Miután a zsidók képtelenek voltak ezt az összeget előteremteni, az oroszok számos túszt szedtek soraikból, közöttük tehetetlen aggokat is. Emellett magukkal hurcoltak még kb. nyolcvan másik személyt, akiket az orosz spiclik adtak fel. Az első orosz támadásnál fogságba esett Weisselberger polgármester,147 Menzel szerkesztő,148 Lazarus államügyész,149 Spenul150 és Hofrat Duczienkiewitz képviselők, közülük az utóbbi azóta a fogságban elhunyt. Most az oroszok magukkal hurcolták Adelberger városi tanácsost, mivel megtagadta, hogy megjelölje a görög-keleti vallási alap házait, továbbá Ebner ügyvédet és Hessler postatisztviselőt osztrák érzelmű magatartásukért, a német birodalmi állampolgárságú Oljeneket és másokat. Ismeretlen okokból asszonyokat is magukkal vittek, vélhetőleg kémkedés miatt. Kivonulásukkor az oroszok Sadagorában szörnyűséges pogromot hajtottak végre. Csemovicból sok élelmet vittek magukkal, ezenkívül minden vaskályhát. Mindenesetre egyelőre nincs szükségállapot. A nyilvános vállalatok működnek, a villamos vasút jár, az újságok újra megjelennek, hamarosan a vasutat és a postát is visszaállítják. A város természetesen aláveti magát a katonai szükségszerűségeknek. Éjjel az utcák néptelenek, és nincs világítás. Annál élénkebb a nappali nyüzsgés. Még sok üzlet zárva, de hamarosan azok is kinyitnak. 145 Evreimov tábornok, Csemovic katonai kormányzója 146 Terzo Tonioni a korban híres bolognai vívómester 147 Salo Weisselberger (1867-1931) politikus, bíró, 1912 és 1914 között Csemovic polgármestere 148 Philipp Menczel (1872-1941) lapszerkesztő, újságíró 149 Feltehetőleg Norbert Lazarus 15° Feltehetőleg Nikolai Spenul
