Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
OROSZ FRONT 1914-1915 I 305 Isten akaratából történik. De miért kellett lengyel földön egyik idegen hadnak a másikat váltania? Bűneink miatt! Mert az Úr megbünteti a vétkeseket, és mi mindannyian vétkesek vagyunk... Már az első szavaknál hangos zokogás tört ki. Voltak ugyan néhányan, akik megpróbáltak ellenállni, ám lassankint minden ellenállás megszűnt. A templom hangos sírással telt meg. Ezer ember siratta beteges zokogással a szegény, szegény Lengyelországot... Nehéz ezt a Lengyelországot megszeretni, de lehetetlen lenne nem szánni őt teljes szívünkből. Szegény, szegény Lengyelország. A felszabadított Csernovicból, Pester Lloyd A. 1915. február 22.1.* A csapataink bevonulását követő napon érkeztem Csemovicba. Fellobogózott utcák, ragyogó ábrázatok, elragadtatott köszöntések, ujjongó kiáltások fogadták az érkezőt. A város előtt az ellenség megerősített állásai. Ám az oroszok nem vették használatba ezeket az erődítményeket. Kivonulásuk valóságos menekülés volt. Az orosz parancsnok február 16-án adta utasításba, hogy este 6 óra után a lakosság nem mutatkozhat az utcán. A lakosság tudta, mit jelent ez a parancs. Az oroszok kivonulása egész éjszaka folyt. Reggel kilenc körül már a Prut túloldalán voltak, Bocancea polgármesterrel143 és a hírhedt Gerovszkival144 egyetemben. Első bajtársunk, aki őrjáratunk élén a város területére lépett, a magyar Tóth gyalogos volt, vele együtt jött egy lengyel légionárius. A két katona a Prut partján járkált, és átlőttek az oroszokra a másik oldalra. Délután négykor egy honvédhuszár őrjárat vonult be Molnár Rudolf hadnagy vezetésével, leírhatatlan ünneplés közepette. A hadnagy azonnal levetette a városházáról az orosz zászlót, és helyébe vonatta az osztrák lobogót. Elragadtatott tömeg köszöntötte örvendezve az eseményt. Ezzel ért véget az oroszok november 27. és február 16. közötti csernovici uralma. A látszat az, hogy Csemovic nem szenvedett sokat. Ám az orosz ezred egy hetes fosztogatással kezdte, s azzal is fejezte is be. A javak biztonságáról egész idő alatt nem lehetett szó. A legváltozatosabb formában űzték a zsarolást és a rablást. A kozákok a nyílt utcán állították meg a lakosokat, s vették el óráikat, sapkáikat, még csizmáikat is. Feltörték 143 Bocancea Kálmán, ügyvéd, az orosz megszállás után polgármesternek nevezték ki. Halálhírét a Budapesti Hírlap 1916. augusztus 10-i száma közölte. 144 Feltehetően a Gerovszkij testvérek közül: Alekszej Julianovics Gerovszkij (1883-1972) és Georgij Julianovics Gerovszkij (1886-1959) russzofil politikusok; 1914-es hazaárulá- si perükről a korabeli magyar sajtó részletesen beszámolt.
