Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
és lengyel földön német vér és magyar vér hullása árán elfoglalt orosz lövészárokban összeolvadt a magyar éljen és a német hurrá. * Ezt hallottam odafent. Azután mikor Hindenburg-nagyfaluba indultunk, akkor azt hallottam, hogy a közelben ott vannak a harminckettesek is. A harminckettesek... Hogy szeretném felkeresni őket. Hogy szeretném megnézni őket és meghallgatni őket. Milyenek? Hogyan élnek? Mit mondanak? Mit hoztak el, mit őriztek meg Budapestből? Hogy szeretném megmondani nekik Budapest nevében... oh, mi mindent szeretnék nekik elmondani. A kérésemre von Remiz129 vezérkari őrnagy, aki a hadosztályparancsnokságtól idáig kalauzolt bennünket, beleegyezik, hogy elmegyünk a harminckettesekhez is.- De sietnünk kell. Csak éppen hogy megnézzük őket.- Jó. Sietünk. Csak éppen nézzük meg őket. ...Hindenburg-nagyfalu mögött alacsony domb oldalába hosszan kanyargó árok van belevágva. Keskeny akna, amelynek nyitva hagyták a tetejét. Az ember úgy érzi, hogy belesétál a földbe, a domboldalba. Ha két ember találkozik az árokban, akkor oldalt kell fordulniok, hogy el tudjanak menni egymás mellett. Az őrnagy megy elöl. Szembe jön egy baka, a kezében hoz valamit, ami érces és nehéz. Mi az? Az őrnagy megmondja: orosz kézigránátok. Az orosz kézigránátokat megnézzük; a baka azután elbocsáttatik. Megyünk be tovább a domboldalba. A keskeny árok azonban nem mélyed le a földbe, kanyarog tovább, mint egy szűk sikátor, azután egyszerre csak a szűk sikátor belenyílik egy tágas utcába. Tágas utca; kényelmes, mély árok; előbb a hatvankilencesek jönnek; tovább megyünk egy kicsit; bent vagyunk a harminckettesek lövészárkában. * Ahol én Orosz-Lengyelországban lövészárkot láttam - régen elhagyottat, amelyben néhány hete harcoltak, vagy nemrégen ásottat, amelyben katonák vannak - az mind sárga volt. Ahol a barna lengyel mezőt felszakítja az ásó, sárga agyagos földet talál; néhány elhagyott lövészárok messziről virít a felé, aki oldalról közeledik hozzá. Ennek az ároknak is sárgásbarna a két fala. Benne áll az ember a sárgásbarna falú árokban és teljes biztosságérzete van. A feje búbja se látszik ki az árokból. Nem láthatják odaátról. És nem lát mást, csak falat. Az árok elülső falán - az oroszok felé néző 282 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI 129 Feltehetőleg Remiz Alfréd Móric Eduárd (1879-1950)
