Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Orosz Front 1914-1915
190 I BÍRÓ LAJOS HADITUDÓSÍTÁSAI akkor ez az újságíró mindent tudhatna, csak éppen azt nem, hogy áll az a hadi mérkőzés, amelyben benne van. Az elkövetkező hetek nagy csatái száz-kétszáz kilométeres fronton mennek végbe. Egy embernek a két szeme - ha ez az ember maga Napóleon4 volna is - itt legfeljebb részleteket láthatna, de az egészet nem láthatná. Az egészet csak az a szem láthatja, amelynek a távolbalátás nagyszerű szerszámai állnak szolgálatára: felderítő lovasság és felderítő aeroplánok, tábori távíró és tábori telefon. A vezérkari főnök. És - amennyire a vezérkari főnök jónak látja - a főhadiszállás. Ha tehát tudni akarok valamit, csak a főhadiszálláson tudhatom meg. De ha a főhadiszálláson megtudtam valamit, az még nem jelenti azt, hogy a lapom olvasó közönsége is tudja azt, amit én megtudtam. Amióta Moltke5 az angol lapok pompás tudósításai révén értesült a francia hadsereg mozdulatairól,6 azóta nincs hadvezetőség, amely eltűrné, hogy az ő vendégszeretete könnyítse meg az ellenségnek a hírszerzés keserves munkáját. A tizenkilencedik század utolsó negyedében és a huszadik századnak e véres reggelén, a haditudósítók vendégei, de egyúttal foglyai is a főhadiszállásnak. Csak oda mehetnek, ahová a vezérkar megengedi, hogy menjenek. Csak azt jelenthetik a lapjuknak, amit a vezérkar megenged, hogy jelentsenek. Kell-e mondani, hogy ez jól van így, hogy ez rendben van így, hogy gondolatban sem szabad kívánni, hogy ez másképpen legyen? Kell-e mondani, hogy én égni fogok attól a vágytól, hogy Az Érdekes Újság közönségét pontosan mindenről informáljam, de hogyha egyenes telefon- vonal kötne össze a szerkesztőséggel, inkább elvágnám ezt a telefonvonalat, semhogy egyetlen olyan szó jusson rajta keresztül a nyilvánosság elé, amelynek nem szabad nyilvánosságra jutnia? Kell-e mondani, hogy a magyar közönség érdeklődése az iránt, ami odalent - és később odafent - történik, a legjogosabb és legszentebb türelmetlenség, de hogy inkább kell az egész magyar közönségnek egy... két... három... tíz napig megfékeznie és lefojtania ezt a türelmetlenséget, semhogy egy elhamarkodva napvilágra hozott híradás nem egy hadtestnek, hanem egyetlen szakasz huszárnak a munkáját megnehezítse, és az életét veszélyeztesse? Hiszen: Hoen ezredes majd vigyáz. De nekünk néhányunknak, akik lemegyünk, úgy kell lennünk, hogy ehhez a vigyázathoz teljes meggyőző4 Bonaparte Napóleon (1769-1821) francia tábornok, hadvezér, politikus, császár 5 Helmuth Karl Bernhard von Moltke (1800-1891) porosz királyi tábornagy, 1858 és 1871 között a porosz királyi haderő vezérkari főnöke, majd 1888-ig a német császári nagyvezérkar főnöke. Poroszország az ő irányításával győzött az 1864-es dán-porosz, 1866-os porosz-osztrák és az 1870-1871-es porosz-francia háborúban. 6 Utalás az 1870-1871-es francia-porosz háborúra, amelyben a poroszok súlyos vereséget mértek a franciákra.
