Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos haditudósításai - Ttito Livio Foppa". Kérdések és válaszok az első világháborús haditudósítókról. Bevezető (veres Miklós)
BEVEZETŐ I 183 sítás: „De amikor a költői szépség a harctéri jelentésből magát a tudósítást szorítja ki, akkor már a költői szépség nincs a maga helyén, és a sok cicoma, amely itt csak fölöslegesnek, haszontalannak, elpazaroltalak tűnhetik fel, még kirívóbbá teszi azt a kárt, hogy az újságíróban a költő nyakára nőhetett a haditudósítónak. A célszerűség minden cselekedetnek alaptörvénye. Az írásmű is cselekedet, és az a cicoma, mely ezt megakadályozza abban, hogy céljának megfelelhessen, nem ékítés, hanem caf- rang."11 Biró a cafrangokat azzal igyekezett ritkítani, hogy témáiban folyamatosan kereste az egzotikumot, máskor az anekdotikus történeteket. Riportjaiban mindig az érdekes, szokatlan, olykor meghökkentő helyzetek megörökítésére és a különleges személyiségek, karakterek, egzotikus helyek bemutatására törekedett. A Foppáról írt tudósítás e tekintetben is mintaértékű, de ilyen a Fröhlich kocsisról szóló riport12, vagy épp Anna, a cseh szobalány történetének13 bemutatása is. Foppa példájánál maradva, Biró argentin kollégája segítségével megismerteti a korabeli olvasót olyan alapvető dolgokkal, mint hogy nem illik összekeverni Argentínát Chilével, Buenos Airest Rio de Janeiróval, és hogy mi a hasonlóság Uruguay és Svájc között. Biró beszél és beszél, miközben a világháborúról semmit nem mond, mégis érdekes marad. Ilyen egy profi haditudósítás a korban. Hasonló stílusúak a Törökországról írt cikkei, amelyek egyrészt vonzóak lehettek a téma különlegességével, mivel a korabeli iszlám török világ ismeretlen volt a hazai olvasók előtt, másrészt bepillantást engednek a török politikusok világába. Az más kérdés, hogy ez a „bepillantás" a sajtóhadiszállás szabályai miatt meglehetősen homályos vagy egyszerűen hamis volt. A török kiküldetésről írt cikkek azért is tanulságosak, mert ezeken az írásokon érződik a legjobban a haditudósítói műfaj irányított jellege, ami végső soron hamisságukat is okozta. A törökországi kiküldetésről Birón kívül Szőllösi Zsigmond a Pesti Hírlap, Bittner György a Budapesti Hírlap, Lázár Miklós a Budapesti Hírlap és a Pesti Napló valamint Bródy Sándor Az Est megbízottjaként tudósította a hazai olvasókat. Ha összehasonlítjuk ezeket a beszámolókat, látható, hogy ugyanazt a témát írják meg, ugyanazokat a helyzeteket örökítik meg, sőt sokszor még a címválasztásuk is hasonló. Kiváló példa erre, hogy A török külügyminiszter a helyzetről címmel Biró Lajos és Lázár Miklós is írt tudósítást. Másrészről az irányítottság a szövegekben felbukkanó török politikusok jellemzése kapcsán is érezhető. Biró Enver pasát rendkívül szimpatikus embernek és politikusnak állítja be, jellemrajzában nem fukarkodik 11 Ambrus Zoltán A hajnal halovány keze, Nyugat 1916. 3. sz. (http://epa.oszk.hu/00000/ 00022/00191/06001 .htm 2017.03.12-i állapot szerint) 12 lásd Biró Lajos haditudósításai 435. 13 lásd Biró Lajos haditudósításai 376.
