Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - 1918
1918 I 157 nőén megy.397 - Menyhért a Francia négyest még nem olvasta el. Más újság nincs. Nyáron kimegyünk Svájcba. Ma este belátogatok a színházba. Szeretettel Lajos Veronkám, írd meg, milyen a tenger.398 Csókol apa [Pb. 1918. márc. 1.] csütörtök (febr. 28.) V. 5394/101. Édes szívem, délután hat óra van, és én már itthon is vagyok. Nem mulattat semmiképpen se a külvilág, sőt istentelenül unom. Csak magukkal jó nekem, ez minden új napnak a tanulsága. - Svájcba elmegyünk együtt, az jó lesz. Ma egész este szeretnék dolgozgatni. Menyhért elolvasta a Francia négyest Azt mondja, kedves. Ez nem nagyon biztató. De én mégis nekifogok. Csak azon habozom, hogy ne változtassam-e meg az alapötletet úgy, hogy a két fiatalasszony nem testvér, hanem sógornő. Ellenben a két fiatal férj testvér: unokái az aranylakodalmas nagyapának és nagyanyának, fiai a másik öreg párnak. (Ferenc és Zsuzsi.) Ebben az esetben ugyanis a két asszony rokonsága is belekeveredhetik a dologba, és gyönyörű ramazuri lehet belőle. Általában: a forradalom paródiáját399 szeretném jobban kihozni. 397 1918. január 25-én mutatták be a Magyar Színházban; „Bíró a nyílt szemű haditudósító és a bátor pacifista publicista tollával írta darabját s a gyakorlott színházi embernek a publikummal való kontaktus-érzékével szerelte fel mindazzal, ami a színpadon vonzó és mozgalmas. Háborús képeinek van valami szabad szemmel felismerhető sajtóhadiszállási jellege, ami nem abban áll, hogy az egész háború a hazafias és larmoyans látószögbe van beigazítva (ezen már, hála Istennek, vagy két éve túl van még a legszorosabban vett sajtóhadiszállási irodalom is), hanem abban, hogy a főbb parancsnokságokból nézi a háborút s azt írja meg róla, amit annak idején mint haditudósító maga körül megfigyelt, de akkor nem írhatott meg, ami a frontról odáig elhallatszik és a közvetlen a front mögött folyó polgári életből is azt, ami összefolyik a parancsnokságon szereplő katonák életével. Ebből a szempontból tipikus a színhely megválasztása: a galíciai város szállodájának hallja, ahol a hadseregparancsnok lakik, s ahol a háborús élet szálai úgy összefutnak, mint a szélrózsa minden irányából ide koncentrált telegráfvona- lak. S tipikus az is, hogy nem a magunk hadseregét szerepelteti, hanem az oroszokét, ezt csak elképzelésből és analógiákból ismeri ugyan, de mégis többet lehet és szabad róla elmondani, jobban ki lehet menteni szólásszabadságát a cenzúra ellenőrzése alól. Nyílt és határozott háborúellenes felfogását is szabadabban érvényesítheti ebben a milieuben." (Schöpflin Aladár Hotel Imperial Nyugat 1918. márc. 1.) 398 Vészi Jolán és Biró Vera az Abbázia Sanatoriumban nyaralt. 399 „Egy mámoros éjszaka után két ifjú pár véletlenül hálószobát cserél. Ez lényegében a vígjáték tartalma. Ebből származik minden bonyodalom, mely néhány napra, vagy órára megbolygatja az ezüstlakodalmukat ünneplő szülők csendes boldogságát, benső örömét és azt az erkölcsi világrendet is, melyet egymás szeretetében építettek
