Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)

Bíró Lajos Levelei - Bevezető (Varga Katalin)

BEVEZETŐ I 13

Lajos 1914. augusztus 7-én Budapestről Bécsbe utazott, ahol augusztus 8-án bevonult haditudósítónak. Augusztus 12-én a többi tudósítóval9 együtt vonatra szállt, és augusztus 14-én megérkezett a duklai sajtóhadiszállásra. Ettől kezdve - hosszabb-rövidebb szabadságokkal megszakítva - két éven át a Pester Lloyd tudósítójaként működött. 1915 júniusáig a keleti, az év nyarán a dél-tiroli, 1915 őszétől decemberig a balkáni frontról küldte írásait. 1916 tavaszán az orosz fronton, az év nyarán ismét Dél-Tirolban járt, 1916 őszén az erdélyi román betörés, majd a kiszorító hadműveletek eseményeit kísérte figyelemmel. 1914 augusztusa és az év decembere közt hetvenhét, 1915-ből kilencvennyolc, 1916-ból tizennyolc családjához írott levele maradt fenn.

Felkészült, munkáját és a háborús helyzetet komolyan vevő újságíróként, az újságírás elméleti alapjainak első hazai megfogalmazójaként10 érthető várakozással nézett a rendhagyó szakmai feladat elé. Hamar rá kellett azonban ébrednie, hogy a Kriegspressequartier, azaz a sajtóhadiszállás a háború elején még csak strukturálisan létező, gyakorlat híján életidegen, nehézkes, már-már működésképtelen intézmény. Helyzetét bonyolította és mozgásszabadságát nehezítette, hogy nem lapja, a Világ kiküldötteként utazott, terveit, döntéseit a családi szempontok jelentősen befolyásolták. 1914 augusztusa és decembere közt, öt hónapig tartott, amíg a körülményeket átlátva, először bírálta a tudósítói rendszert,11 majd javítani próbált a szisztémán, reformokon törte a fejét, végül

9 Magyar tudósítók: Bethlen Pál, Biró Lajos, dr. Fabinyi-Füzesséry István, dr. Gonda Henrik, Herczeg Géza, Kéri Pál, Landauer Béla, Lázár Miklós, Magyar Lajos, Schröder Béla, Simon Vilmos, Szomory Emil; más országokból: Alfons Adam, Armin Kahlfürst, Theodor Kirchlehner, Josef Schüller, Paul Busson, Roda Roda, Franz Mach, Emil Oplatka, Siegfried Geyer, Georg Bittner, Moses Waldmann, Raimund Neunteufel, Viktor Schultz, Viktor Spernoga, Ernst Klein, Moritz Müller, Josef Herrings, Eugen Lennholz, Rudolf Kästner, Adolf Lenhardt, Arnaldo Fraccaroli és Baron Reden - Világ 1914. aug. 13. 8.

10 Bíró Lajos A sajtó lélektanához. Bp., 1908, 301. /Huszadik század könyvtára. 31./; A sajtó. Bp., Politzer, 1911 /Modem könyvtár 45., Korunk mozgatói/

11 „Mi itt semmit se tudunk, még azt se, ami a lapokban van, és amit maguk tudnak. Ez eddig egészen fiatal dolog. A többit majd meglátjuk." - „Az élet tehát egyelőre teljesen tétlen, viszont sok pénzbe kerül. [...] mindenki ugyanazt a nevetséges apróságot táviratozza meg; még ez is nagyon nehézkesen megy." - „Ha ilyen marad, akkor semmi értelme, hogy itt negyvenöt ember - köztük egy pár ló - tölti az időt." - „Ugyanazt csináljuk, amit a Távirati Iroda; csakhogy rosszabbul. És a magunk nevével kell fedeznünk a megnyugtató közléseket." - „A Kriegspressequartier a legszebb élményeinket vette el. Megfosztott bennünket még attól az érzéstől is, hogy contemporainek vagyunk. [...] az egész intézmény itt nem üzemképes [...] az itt maradás egyetlen oka igazában az lehet, hogy egyelőre minden lapnak van itt embere." - „Lehetetlen, hogy az ország lelki összeroskadás nélkül elbírja a következő esztendőt, ha rájön, hogy rendszeresen hazudnak neki a Tátra tövéből. Egy téli sportot űző Kriegspressequartier-utálat lesz