Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - Bevezető (Varga Katalin)
12 I VARGA KATALIN dűl, és a kezedet tördelve várhatod azt a zivatart, amelynek a villámai már a szemhatáron cikáznak."5 Az eseményeket nagy összefüggésekben mérlegelni képes, kritikus politikai szereplőként, országosan ismert, népszerű íróként, hazájáról és családjáról felelősen gondolkodó emberként, nem mellesleg tüzérnek kiképzett tartalékosként július végére maga is döntési helyzetbe kerül: menni vagy valami módon maradni? A Vészi család egykori vendége - később Molnár Márta férjeként maga is családtag - Horváth Zoltán így emlékezik: „Mikor július vége felé fenyegetővé vált a háború, feszültté lett a hangulat, Vészi Margit azt követelte apjától, hogy mint Az Est haditudósítóját hozza be őt a sajtóhadiszállásra. Biró Lajos azt hangoztatta, hogy azonnal bevonul, mihelyt elrendelték a mozgósítást, mert képtelen lenne lelkesítő cikkeket írni, és nem venni részt a valóságos harcban. Minél közelebb jutottunk az ultimátum elküldéséhez, annál kevesebbet lehetett hallani a világháború veszedelméről - s Vészivel az élen mindannyian elhitették magukkal, hogy mindössze néhány hétig tartó büntető expedícióról lesz szó."6 Biró Lajos az országosan felfokozott érzelmek láttán fegyelmezettségre és türelemre intette a lelkesedőket, mondván, bízzanak a hadvezetőség szaktudásában, hisz az „előre bejelentette, hogy a háború nem holmi egy-kétnapos csattogó, dörgő, bravúros mutatvány. Előbb jön a mozgósítás, azután a mozgósított haderő fölvonulása, azután az előrenyomulás és csak azután jönnek majd a csaták, és még csak azután jön - bent valahol Szerbiában - az első döntő ütközet."7 Látván a fejlemények fékezhetetlen iramú alakulását, Biró megpróbált a maga nézeteivel harmonizáló hadba lépési érveket találni. „A még mindig parázsló orosz forradalomnak piros ünnepnapja lesz az a nap, amelyen a cári Oroszország először szenved a csatatéren vereséget. Az orosz nép számára a mi győzelmünk jelenti a megszabadulást és a felszabadulást, a nyugalmat és a haladást.[...j a győzelem biztonságát nekünk a jogoknak, a szabadságnak, a jólétnek és a műveltségnek az a többlete adja meg, amely Magyarország minden polgárának [...] kijutott az orosz cár szerencsétlen alattvalóival szemben." Az a többlet, amit halálig védenünk kell: „A szabad embernek, a szabad polgárnak a hazaszeretete."8 Megszületett tehát a végső döntés - amire Vészi Józsefnek, a Pester Lloyd főszerkesztőjének és Biró apósának jelentős befolyása volt Biró 5 Biró Lajos A belgrádi stílus és a bécsi stílus, Világ 1914. júl. 2. 7. 6 Horváth Zoltán (1900-1967) 1960-as évek közepén kelt önéletírásából. Idézi: Mihályi Gábor Két apa között. Bp., Kalligram, 2012, 73. - Kézirata a Politikatörténeti Intézet levéltárában található. 7 Biró Lajos A katonák, Világ 1914. júl. 30.1. 8 Biró Lajos Világháború? Világ 1914. aug. 2.1-2.
