Varga Katalin - Veres Miklós (szerk.): „… nem látunk semmit…”. Biró Lajos levelei és haditudósításai az első világháború éveiből (Budapest, 2017)
Bíró Lajos Levelei - Bevezető (Varga Katalin)
I 11 BEVEZETŐ „A hazáért harcolni szép volna. De a hazáért írni?" (Biró Lajos) Bíró Lajos, a tudósító Biró Lajos a szarajevói merénylet napján - 1914. június 28-án - Jászi Oszkárral és Ady Endrével éppen Nagyváradon a Polgári Radikális Párt1 zászlóbontó nagygyűlésén tartott előadást. Kora délután az Elite kávéházban érte őket a trónörökös pár halálának híre. Dutka Ákos emléke szerint „Mindenki elsápadt. Ady megtörölte a homlokát, s csak ennyit mondott: - Itt a világháború!"2 Július 3-án pedig a következőket írta Csinszkának: „[...] a nagyváradi szereplés, a sarajevói hír, az aggodalom érted és értünk kimerítettek. [...] Minket Váradon (Jászit, Birót és engem) a szó szoros értelmében megríkatott a trónörökösék drámája."3 Biró június 30-i, a Monarchia világtörténelmi helyzetét értékelő vezércikkében viszont, „töprengő szemmel" a jövőbe nézve megállapít és kérdéseket tesz fel: „Az európai Törökország fölosztása után az európai közvéleménynek egy jelentékeny része azt tartja, hogy a nemzeti államok kialakulásának kérlelhetetlen folyamata a maga tüzes és véres áradásával legközelebb a Habsburg-monarchiát fogja elönteni. [...] A monarchiának ötféle irredentája van; a monarchia népe szegény; a feudalizmus maradványai minden haladást lehetetlenné tesznek; a kivándorlás és a nagy népbetegségek vérző sebeit senki sem gyógyítja. Ugyanekkor a monarchia külpolitikája teljesen ingatag, céltalan és tétovázó. [...] Még nincs itt az élet és a halál kérdését fölvető nap; még nincs itt a végső óra; egyetlen ember halt meg csak, és a világtörténelmi kifejtések talán nem múlnak egyetlen ember életén."4 Július 2-i fejtegetését pedig ekként summázza: „A belgrádi stílus gyilkos és aljas. A bécsi: zavaros és esztelen. És hiába látod, milyen aljas az egyik és milyen esztelen a másik, nem hallgat rád senki. Állhatsz néhányad magaddal ijedt csoportban, elhagyatva és egye1 Programjában a Monarchiával szembeni gazdasági önállóságot, közoktatási reformot, az egyházi birtokok szekularizációját, teljes gondolat-, sajtó-, gyülekezési és sztrájkszabadságot, általános választójogot kívánt, ellenezte a kisebbségek magyarosítását. Alakuló nagygyűlése 1914. június 6-án a budapesti régi országházban volt. 2 Dutka Ákos A Holnap városa. Bp., Magvető, 1964, 226. 3 Ady Endre levelei. 3. k., Bp., Szépirodalmi, 1983, 61-62. 4 Biró Lajos A bosnyákfóld halottja, Világ 1914. júl. 3.1.
