Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
Függelék - Felelet. Filmforgatókönyv (1972)
■Jelel ft PARASZTGYEREK. Itt lakik a nagysága. Farkas belöki a deszkakaput. Egy kis fekete kutya megugatja. Farkas csodálkozva néz szét a nagy sáros udvaron, melynek végében néhány gyümölcsfa látszik, fészer, istálló, disznóól. Farkas elindul a tornác felé, belép, majd onnét a konyhába nyit be. A tűzhelyben nem ég tűz, az asztalon egy fejkendő hever. Beljebb a ház egyetlen szobája is üres, Farkas megáll az ajtóban, körülnéz. A két ágy fölött Kossuth Lajos arcképe, az asztalon egy zsoltároskönyv. Kimegy a házból, ide-oda járkál a tornác s a kerítés között, sarkában a veszettül ugató kiskutyával. Az udvar végében egyszer megáll, hosszan nézi a ház mögött elterülő szántóföldeket, a dombon egy sor jegenyét. Arrébb, jó messze, egy ember szánt, egy szőlőföldön egy fejkendős lány kapál. A tágas, szép táj láttán Farkas mintha megkönnyebbülne, kihúzza derekát, végigsimít homlokán. Tovább nézi a kapáló lányt. Ez felnéz az égre, majd állára veti kapáját, elindul a ház felé. Farkas láttán egy percre megtorpan, majd a tanár közelébe érve rámosolyog. ESZTER. Isten hozta, Zéni. Hát maga hogy került ide? FARKAS csak most ismeri meg Esztert. Bosszankodva. Miért öltözöl álruhába? Másképp nem lehet itt járni, csak ilyen bokorugrós micsodákban? Eszter mosolyog. FARKAS. Mit csinálsz ... kapálsz? Ebből akarsz megélni? Mit keresel egy nap? ESZTER. Jó, hogy eljött, Zéni! Olyan örömöt szerzett vele, hogy semmi mással a világon... FARKAS rábámul. Nincs pénzed? ESZTER. Dehogy nincs. A magaméban kapálok, Zéni. FARKAS egyre dühösebb. A magadéban? Akkor miért nem fogadsz napszámost? Mit játszod a parasztot? A lelkiismeretedet akarod megnyugtatni? Azzal, hogy izzadsz? ESZTER. Majd megmosakszom. Farkashoz lép, a szemébe néz, majd lassan felemelve karját magához öleli, megcsókolja. FARKAS. Eriggy a ... ESZTER még egyszer megcsókolja. Jól van, Zéni. Megfordul, elindul a ház felé. Hátrafelé. Mindjárt megfőzöm az ebédet. Bemegy a házba, kihoz egy széket és egy mosdótálat, a széket a tanár mögé állítja, majd a mosdótálat a kútnál teleereszti vízzel, erélyes gyors mozdulatokkal leszappanozza arcát, kezét, karját, leöblögeti, száját is teleszívja vízzel, felfújja nedves arcát, ránevet a tanárra. A házból egy cserépkorsót hoz ki, poharat, teleönti tejjel, Farkas kezébe nyomja, aki ráfmtorog, de megissza. Eszter újra hátramegy, majd visszatér egy levágott nyakú tyúkkal, a tornác lépcsőjére ül, a tanár lába elé, letisztogatja. A kutya a levágott tyúk vérét nyaldossa. ESZTER. Egy óra múlva kész az ebéd, Zéni. 571
