Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Déry Tibor és Demény Pál magnóra vett emlékezései
1977 DÉRY. Nem a házimunkással ... DEMÉNY. Nem. Ha rendetlenség volt ott előtte ... Hogy az miért nincs itten ... miért van itt víz, vagy miért van itt szemét? Emlékszem, hogy ő ott szólt... Most is? ... Szóval elég akkurátus volt, és az őrökre is csendesen, de eléggé rászólt, és azok meglepődtek, hogy egy fogoly rájuk szól. Szóval én erre határozottan emlékszem, mert még mosolyogtam is rajta és egyszer-kétszer mondtam is, hogy csak vigyázz magadra. De most tegyük ehhez hozzá, hogy ennek a veled való ismeretségnek köszönhettem azt, hogy állandóan el voltam látva olvasnivalóval, mert te küldtél nekem könyveket. DÉRYNÉ. De hát hogy ösmerkedtetek meg? DEMÉNY. Hát két fogoly, szemben lévő ... Az első sétánál azt mondtam: ő a Déry, én meg Demény vagyok, politikai fogoly és akkor már megvolt az ismeretség. Ottan nem kellett különösebb ... DÉRY. Erre a pillanatra én nem emlékszem, de ... DEMÉNY. Sétánál, amikor kimentünk. Akkor én odaléptem, én voltam a fiatalabb, ugye, és te is elég fiatal, ötvenéves voltál akkor.... DÉRYNÉ. Nem. Nem volt. Negyvenöt. DEMÉNY. Ja ... DÉRYNÉ. Dehogy voltál te harmincnyolcban ötvenéves. Negyvenhárom-negy- vennégy éves voltál. DEMÉNY. Jó. Igen. Negyvennégy. Akkor voltál ötven, mikor a Mogyoródi úti dolgok voltak, akkor voltál, persze. Jó, akkor folytassuk, aztán visszatérünk, mert már megint megy a fölvétel. DÉRY. Én előbb szabadultam ki, mint te. DEMÉNY. Igen. DÉRY. És természetes, hogy igyekeztem, hát amennyire lehetséges, fogolytársaimnak különböző kisebb kívánságait teljesíteni, így például, többek között, én küldtem neked viszonzásul könyvet. DEMÉNY: Hosszabb ideig küldtél, a Lencsésné, Manyó ment föl a könyvért, és emlékszem, Proustot küldtél ... és azután Dosztojevszkijt küldtél, és több könyvet. Ma már nem tudom pontosan, miket, csak ezt tudom, mert Proustot addig én még nem olvastam, és te föl voltál háborodva, mikor egyszer a pincében krumplit hámoztunk, hogy én még Proustot nem olvastam, és emlékszem, ezt küldted először. DÉRY. Pincében hámoztunk krumplit? DEMÉNY. Igen. Még erről is szeretnék két dolgot mondani. DÉRY. Na jó, akkor mondd. Már nem emlékszem. DEMÉNY. Két eseményt szeretnék ... DÉRY. Én nem tudok krumplit pucolni. Vagy tudok? DEMÉNY. Itt benne is van, hogy nagyon vastagon pucoltad a héját. Tudniillik ezeket én már megírtam, és ezt már forgatják a történészek, hát azért mondom. DÉRYNÉ. Nem tudná itthagyni, amit írt, hogy lássam? A Tiborra vonaktozóan ... 360
