Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Walter Kratzer: Interjú Déry Tiborral
1977- Én nem ismerem a Charta szövegét. Csupán azt tudom, amit mondtak róla nekem, hogy ez a nyilatkozat arra szorítkozik, hogy a szocialista társadalmi rendben, Csehszlovákiában, bizonyos javításokat szorgalmazzon. (Feleség közbeszólása: ők sem tiltakoztak, amikor te ültél, nagyon helyesen.) Nem hiszem, abból, amit a tartalmáról mondtak nekem, hogy ez a nyilatozat államellenes volna. De amint említettem, ezt csupán hallomásból és elmondásból ismerem, én a Charta szövegét nem ismerem. Ha jóhiszemű vagyok, föl kell tennem, hogy a másik oldalnak, tehát a hivatalos csehszlovák oldalnak is bizonyos okai voltak, hogy ezek ellen az emberek ellen eljárjon, akik a Chartát aláírták. De hát még egyszer ismételnem kell, hogy én a szöveget nem ismerem, és mind az egyik, mind a másik álláspontról csupán hallomásból, elmondásból értesültem.- Most csak egy kérdésem van, fogalmazásom világossá tétele érdekében, ön azt mondta: nem ismerem a Charta szövegét, csupán azt, amit nekem mondtak, így hát olyan nyilatkozatnak tartom, amelyik arra szorítkozik, hogy Csehszlovákia szocialista társadalmi rendjében bizonyos javításokat szorgalmazzon. Akkor hát ezeket a javításokat követelni vagy éppen csak szorgalmazni akarták?- Éppen mivel nem ismerem a szöveget, nem tudom eldönteni, hogy a nyilatkozat egy aktív követelés vagy csupán egy javaslat volt, amelyik bizonyos javítások végrehajtását szorgalmazta.- Azt mondhatjuk tehát, hogy a Charta azt célozta, hogy Csehszlovákia szocialista államrendjén belül bizonyos javításokat eszközöljenek?- Ön Csartát mondott, korábban Kartát, hogyan mondják a németek?- Két dolog van, amit így jelölnek, először is az Egyesült Nemzetek Chartáját, aztán a Charta 75, amelyik az Egyesült Nemzetek emberi jogi nyilatkozatán alapszik, és a helsinki záróokmányt szintén Chartának szokták nevezni. A Charta 77 az Egyesült Nemzetek emberjogi nyilatkozatának megvalósítását javasolja, ami a Helsinkiben elhatározott teljesítését célozza. Akkor hát miként ítéli meg a helyzetet Budapesten, van itt ok rá, hogy efféle nyilatkozatot ne fogalmazzanak, itt tehát minden, ami az emberi jogokra vonatkozik, rendben van?- Azt hiszem, nincs ország a földön, ahol az emberi jogok tökéletesen rendben volnának. Amennyire meg tudom ítélni, nálunk itt, Magyarországon a lehetőség szerint tiszteletben tartják őket. Hozzá kell tennem, hogy pár éve én már nagyon visszavonult életet élek, hogy csak néhány agyonnyúzott barátommal érintkezem, hogy tehát semmilyen közvetlen kapcsolatom nincs az úgynevezett néppel. Véleményemet arra az anyagra építem, amit bel- és külföldi újságokból szedegetek össze, és azokból a hírekből, amelyek otthonomba beszivárognak. Annak ellenére, hogy ezek korántsem szigorúan vett hírforrások, nem minden pontban megbízható források, azt hiszem, hogy a kép, amelyet magunkról, a magyar újságíró- és művészetéletről kialakítok, nagyjából-egészéből helyes.- Az elején azt mondta, hogy egy bizonyos kivételes helyzetet élvez. Ebből a pozícióból, szeretném megkérdezni, hogyan látja ön a művészeti életet Magyarországon? Van itt olyan író, mint Csehszlovákiában, aki publikációs tilalom alá esik?- Ami ezt a kivételes helyzetemet illeti, meg kell mondanom önnek, hogy nem 322
