Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1977 - Nyilatkozat a Charta 77 ügyében
1977 társak Déry Tiborról. 1994. 116- 117., valamint Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968- 1988). Bp., 1995. 75. - Magáról a Charta 77-ről Sibylle Plogstedt: „Wir sind das schlechte Gewissen der Bevölkerung.” = Neue Gesellschaft Frankfurter Hefte 1997. jan., 7.íz. 67—71.) Aczél tervének a kivitelezésébe itt kapcsolódik be Déry személye, aki ismert és - múltja révén - hiteles volt Nyugat-Európában. Ha ő mondja azt, amit Aczél elgondolt, az sokkal hatékonyabb, mint ha egy politikus nyilatkoznék az ügyben. A részletek még homályosak, ő beszélt-e személyesen Déryvel avagy a közvetítést a feleségre bízta? Egy biztos: az interjú napján — naptárnoteszének bejegyzése szerint — Böbe személyesen járt Aczél hivatalában. Am honnan került elő az első nyugatnémet televízió, az ARD (= Arbeitsgemeinschaft der öffentlich-rechtlich Rundfunkanstalten Deutschlands), amely épp ekkor kér engedélyt a magyar külügyminisztériumtól Déry megkeresésére, s ennek birtokában éppen a kívánt kérdéseket tette fel neki a magyar nyilatkozókról? Miért kellett a felvételt annyira siettetni, hogy a kérdező Erich asszony és stábja január 25-én este 21 (!) órakor jelenjék meg és vegye hangszalagra Déry válaszait? S legfőképpen miért kellett az üggyel magának a külügyminiszternek, Púja Frigyesnek foglalkozni és személyesen megküldeni Aczélnak az eseményről készített másnapi jelentést Déry nyilatkozatának alábbi stilizált és már magyarra le is fordított összefoglalójával: „ERICH. Hogyan látja Ön a magyar szellemi élet fejlődését az utóbbi években? DÉRY. A szellemi életünk fejlődése dinamikusnak mondható, törést nem látok benne, az értelmiség nálunk, ha akarja, megtalálja a helyét. Úgy érzem, hogy gazdasági fejlődésünk üteme gyorsabb, mint a kulturálisé és néha nem fordítunk elég gondot a szellemi táplálékra. (Az elvileg második kérdést Déry kérésére az elsőhöz kapcsolta.) Déry véleménye szerint Magyarország kulturális fejlődését elsősorban földrajzi fekvése szabja meg. Mi mindig Európa kapuja voltunk és rajtunk ki-be járnak különböző áramlatok. Irodalmunk abban hasonlít a környező szocialista országokéhoz, hogy alapvetően szocialista, elkötelezett, a különbözőségek nemzeti sajátosságokból fakadnak. ERICH. Mi a véleménye a Charta 77-ről? Tudomása van-e arról, hogy magyar értelmiségiek is aláírták? És őt kérték-e az aláírásra? Ha nem írta alá, miért? DÉRY. Ismerem a témát, az aláírókat is, meg kell mondani, hogy fiatal, egyáltalán nem jelentős értelmiségiek, akiknek, azt hiszem, a szereplés volt a fontos, nem rendelkeznek semmi politikai tapasztalattal, ha végigjárták volna azt az iskolát, amit én, nem írták volna alá. En312
