Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1976 - Oltyán Béla: Déry Tiborral - írói világa tájain. Beszélgetés
1976 szer a túlzott szigor művei egyes (vélt vagy tényleges) egyenetlenségeivel szemben. Az a halvány ellenvélemény is, amit a kérdező az íróval szemben időnként alig érzékelhetően megenged magának, épp abból ered, hogy egyes korai Déry-művek néhány kétségtelenül művészi értékű vonását a túl szigorúnak tűnő írói önbírálat ellen kell védelmeznie. Az életmű tájain bolyongva, észrevételeivel, kiegészítéseivel Déry felesége (a Két asszony hősnője), Déry életének, műveinek jó ismerője is segít a kérdezőnek. Egyébként: nem szabályos interjú készül mindenre kiterjedő, arányos kérdéssorozattal. A pálya korábbi szakaszairól több szó esik, mint az utóbb megjelent s a most készülő alkotásokról. Az életmű magaslatait, Déry újabb munkáit ugyanis a kritika s az eddigi interjúk kellő hangsúllyal méltatták, s az öregkor világára a napok hordaléka sorjázó darabjai is újabb s újabb fénysugarakat vetítenek. Az indulás lendülete, a szabaddá nyílt írói tér ifjúi szemhatárai viszont olykor már-már homályba vesznek. Pedig a pálya teljességének jobb megértése, s az életműsorozat korai műveket is tartalmazó, már megjelent és soron következő kötetei nemcsak a friss kritikai méltatásokat, hanem a hozzájuk fűződő írói reflexiók, alkotáslélektani feltárások újabb alkalmait is igénylik. *- Ifjúkori írásairól általában elítélően nyilatkozik. Nem képzelhető-e el, hogy például Osvát nemcsak a bennük rejlő „ígéretért”, hanem realizálódott értékeikért is becsülte s közölte ezeket a Nyugatban?- E korai művekben még erősen érezni könyvélményeim hatását. Még nem találtam meg a saját hangomat, ezért nem szeretem őket. A Nyugatot lapozgattam, gárdájából sokat ismertem, de ifjúkori olvasmányaimat elsősorban az egyetemes irodalom köréből választottam. Elamsun és Dosztojevszkij például kétségtelenül legkedveltebb íróim közé tartoztak. Az említett hatások szempontjából rájuk gondoltam.- Az olvasónak azonban az is feltűnik, hogy e hatásokon túlmutató, sajátos alaphangulattal is rendelkeznek. így Hamsun Fanjának lírai passzivitást sugárzó melankóliája, s az Éhség befejezésének harmónialehetősége a Ziában - a korélményhez ta- padóan - a lázadás atmoszférájává válik. Érdekes egyébként, hogy fiatalok is érdeklődéssel olvassák e régebben írt alkotásokat.- Lehet, hogy a fiatalokat e művek anarchikus vonásai vonzzák. Azok a munkák, melyek szembefordulnak a fennálló társadalmi renddel és ajtót nyitnak egy kötetlenebb szabadság felé.- Az Alkonyodik, a bárányok elvéreznekben az anarchikus szabadságvágy és individuális függetlenség keresésének zsákutcája is megfogalmazódik. Erre az anarchiától elforduló, összetettebb gondolkodású fiatal is rezonálhat.- Ennek eldöntése már nem az író, hanem az olvasó és kritikus feladata.- E kisregényről szólva Ön azt nyilatkozta, hogy nem filozófiai rendszert illusztrált benne. Olvasóit azonban érdekelheti: milyen volt kapcsolata ekkor a filozófiával, filozófusokkal. Közismert Szilasi Vilmossal való barátsága. Beszélgetéseik során nem esett szó filozófiai rendszerekről? 306
