Déry Tibor: Barátságos pesszimizmussal. „A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz”. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977 - Déry Archívum 17. (Budapest, 2003)
1969 - Szombathelyi Ervin: Látogatás Déry Tibornál
1969 Szombathelyi Ervin: Látogatás Déry Tibornál Először: Magyar Hírlap 1969.okt.18. 288.sz. 9. Tárgyi és életrajzi vonatkozások: Déry hetvenötéves születésnapjára megjelent köszöntők egyike, amelynek néhány része egyben interjú is. Bennünket elsősorban ezek a részek érdekelnek - két új momentum miatt. A kötetünkbe tartozó írások közül itt esik szó először és utoljára a Déry és Illyés Gyula által írt - és egymásnak felelgető - két oratóriumról (Szembenézni, Az Éden elvesztése), amelyek a békéért szóltak. (A cikk írója egyben megemlíti azok október 16-i bemutatóját is az Irodalmi Színpadon, ám sajnos úgy mintha azon csak Déry műve hangzott volna el.)-A másik nóvum: a Lotz utca 20. alatti és még 1962-ben lakottan megvásárolt csodaház, amelynek négy korábbi lakóját időközben sikerült lakáscserével elhelyezni, s az interjú készítése alatt a feleség épp boldog birtokbavételén szorgoskodott. A riportot megjelentető Magyar Hírlap (1968-) az MSZMP irányát követő, a Népszabadságnál egy árnyalattal liberálisabb politikai napilap; a kortársak kormánylapként emlegették. Szombathelyi Ervin (1925-1989) újságíró, szerkesztő, 1959-től a Népszava, majd indulását követően a Magyar Hírlap munkatársa. Tegnap még füredi nyaralójában élvezte kertjének csendjében, a nevezetessé vált malomkőasztal mellett a vénasszonyok idei nyarának jótékony ajándékát, a lágyan simogató napsugarakat. Ma viszont a budai villában találom, hófehérre meszelt falak között az újkori magyar irodalom egyik legjelentékenyebb prózaíróját, a hetvenötö- dik születésnapját ünneplő Déry Tibort. A szobák ajtaja tárva-nyitva, bármerre tekint az ember, a bútorok, a könyvek mintha csak ideiglenesen lennének a helyükön. A levegőben friss festés és takarítás illata. Az író az ablak felőli sarokban levő nagy kerek asztal mellett kínál helyet a vendégnek.- Csak egy napra jöttünk fel feleségemmel Füredről, ma este mutatja be az Irodalmi Színpad a Szembenézni című oratóriumomat. Holnap már ismét a Balaton mellett leszek. Itt, a lakásban valóban minden csak sebtiben összerakott. A könyvek is csak úgy találomra bezsúfolva. Lassan költözünk fel. De sok a nehézség. A ház teljes rendbehozatala döcög: nehéz iparost találni. Beszélgetés közben lehajol és egy letört fikuszlevelet emel fel a parkettről. Fejcsóválva nézi a növényt, amelyről egy ügyetlen kéz szakíthatta le, éppen szállítás közben.- Eddig ez okozta a legtöbb bajt, míg a füredi kertből ideköltözött. Most aggódva 146
