Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Ratzky Rita: Wesselényi-Kazinczy-Petőfi. Egy alkalmi vers (Kazinczy: Báró Wesselényi Miklós, az atya) mint egy remekmű (Petőfi: Halhatlan a lélek...) ihletője

sukkal emelkednek ki. XIX. századi költőnk nagyon fiatalon rátalált az általa testhezállónak tartott és vágyott szerepek ókori, késő középkori és újkori megtestesítőire. Az epigrammaszerű költemény poétikailag is tökéletes, hiszen a Kazinczy és korábban mások által is használt lélekvándorlás, új és új alakban való megtestesülés, az: - ott az valék, itt ez leszek -, a másokkal való azonosulás mesterien tömörített formában jelenik meg. A téma - az átlé- nyegülés, az alakváltás - későbbi példájának tekinthető Madách Az ember tragédiájának ötlete és megvalósulása: Adám, jóllehet álomszerűén, de az egyes történelmi színekben mindig más és más híres személyiség testébe bújik, miközben maga mindig ugyanaz marad.

Kétled-e, hogy lelkünk jár, vándorol? — kérdezte Kazinczy,

Halhatlan a lélek, hiszem! - felelte Petőfi.

JEGYZETEK

1 Elhangzott Keszthelyen, az 2002. szeptember 26-27-én rendezett Alkalom és mű című konferencián.

2 PETŐFI Sándor Összes Művei, V. köt, kiad. V. Nyilassy Vilma, Kiss József, Budapest, Akadémiai, 1956, 66.

3 Cserey Farkas Kazinczynak Krasznáról 1809. augusztus 9-én, KAZINCZY Ferenc levelezése, 1-21. köt., kiad. Váczy János, Bp., 1890-1911. a továbbiakban Kazlev VI. 475-476.

4 Kazlev VI. 506-507.

5 Báró Wesselényi Miklós, az atya címen jelent meg. Lásd KAZINCZY Ferenc eredeti munkái. Összeszedék BAJZA és SCHEDEL. 1. köt. Eredeti poétái munkái. Buda, 1836.96. Kazinczy verseinek legújabb kiadása (KAZINCZY Ferenc összes költeményei, s. a. r. GERGYE László, Bp.,) nem említi Petőfi költeményét, mint amely Kazinczy nyomán is készülhetett, és nem közli a Kazinczy-epigramma versváltozatát sem az Erdélyi levelekből.

6 Kazlev VI. köt.

7 KAZINCZY Ferenc eredeti munkái. Összeszedék BAJZA József és SCHEDEL Ferenc. 2. köt. Utazásai. Erdélyi Levelek. 1816. G. Desseffy Józsefhez. Buda, 1839. Az első kiadás első levelében nincs utalás a versre. Csak a következő kiadásban: KAZINCZY Ferenc. Erdélyi levelek. Kiad. ABAFY Lajos, Bp., 1886. 59.

8 „Mélt. Krasznai Cserey Farkas úr a maga krasznai kertjében néhai b. Wesselényi Miklósnak, akinek hazafiúi neve mindég fennmarad, egy emlékkövet állíttatott. Az emlékkő egy csinos kis halom tetején áll, jobbról egy nagyra felnőtt platanusnak méltósággal teljes ágai hajlanak reá. A kövön feljül ezen versek vágynak, melyeket Kazinczy Ferenc írt: Kétled-e, hogy lelkünk él, vándorol? - Ott fenn Cato / S lágy szívű Brutus, itt Wesselényi valék. // Alább egy polgári koszorú van, ezen írás: Hív emlékezete hadadi báró Wesselényi Miklós cs. kir. kamarás úrnak, előbb a Barkó lovas ezredében százados kapitány, azután közép-szolnoki kis administ- rátornak. Szül. 1751. dec 8-dikán, megholt 1809. okt. 21-dikén." Megjelent: Erdélyi Muzéum 1810-1818. Válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Benkő Samu, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1979,88-89. Az adatot Szentmártoni Szabó Gézának köszönöm.

108