Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Porkoláb Tibor: Közösségi emlékezet, ceremonialitás, panteonizáció. Szempontok az emlékbeszéd műfajának vizsgálatához
JEGYZETEK 1 VERSEGHY 1976, 561. Verseghy retorikai nézeteiről lásd Kecskeméti Gábor Az ékesszólás elmélete és gyakorlata Verseghy műveiben című kéziratos tanulmányát. A szerzőnek köszönöm, hogy elolvashattam kéziratát. 2 GYULAI 1927,253-254. 3 TVERDOTA 2000, 87. Innen nézve válik érthetővé, hogy a József Attila-kutató szerző miért kényszerül arra, hogy maga tegyen kísérletet az emlékbeszéd fogalmának a meghatározására. 4 Horváth János meghatározása. Lásd: Szász Károly emlékezete = HORVÁTH J. 1997,11/261. A köz- vélekedés szerint a dicsőítés szónoki feladatára nem csupán a dicsbeszéd, hanem a magasztaló költemény (többnyire emlékóda) is alkalmas: „A' beszédek (versben vagy prósában, mindegy) érdemeit mondják el az átköltözöttnek" (GUZMICS 1836, 89.). Az emlékódák és az emlékbeszédek összekapcsolását és együttes tárgyalását az is indokolja, hogy nem csupán cere- moniális funkciójuk, de gyakran még alapkoncepciójuk és felépítésük is azonos. Ha összevetjük például az Akadémia Széchenyi-emlékülésén (1860) felolvasott beszédet (Eötvös Józseftől) és ódát (Arany Jánostól), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a két szöveg alapkoncepciója csaknem azonos. Szász Károly A magyar irodalom újjászületésének százados évfordulóján című ódája pedig „szinte költői parafrázisa" Toldy ugyancsak az 1772. év tiszteletére rendezett centenáriumi ünnepségen elhangzott beszédének. (MEZEI 1990a, 315.). Az alkalmi dicsőítő műfajokat Gyulai Pál is előszeretettel emlegeti „nagy, rímes és rímtelen frázisokként" (A Petőfi-ház = GYULAI 1927,392.). 5 KazLev, III/48 és 274. 6 Erről lásd: PORKOLÁB 1999. A Kazinczy Ferenc emlékezetére címen ismert Tompa-költeményt Toldy Ferenc olvasta fel az Akadémia centenáriumi Kazinczy-ünnepségén 1859. okt. 27-én. A Kazinczy-emlékbeszédet Kölcsey maga olvasta fel a Magyar Tudós Társaság nagygyűlésén 1832 szeptemberében. A Széchenyi emlékezetét 1860. okt. 13-án olvasta fel Arany az akadémiai Széchenyi-emlékünnepélyen. 7 GYULAI 1902,1/1. 8 Erről lásd: KIBÉDI VARGA 1983,558-568. 9 PLETT 1988,136. 10 TOLDY 1987,354. 11 Erről lásd: VÍGH 1981, 303. Az 1875. évi pályázatot egyébként Szász Károly nyeri meg Toldy- emlékbeszédével. Az ilyen pályázatok egyébként sokban emlékeztetnek az Académie Frangaise által meghirdetett doye-versenyekre. Erről lásd: BONNET 1998 (főként a Le discours fondateur című fejezetet). 12 VÍGH 1981, 255 és 268. 13 GYULAI 1902,1/1. 14 TOLDY 1856, IV. 15 TOLDY 1872, II. 16 Lásd: TOLDY 1872, 1/X-XI. E kérdéskört részletesen tárgyalja Dávidházi Péter tanulmánya: DÁVIDHÁZI2002,59-61. 17 TOLDY 1987,354. 18 A XIX. század második felében nem csupán az emlékbeszéd közelít az irodalomtörténethez, de - például Beöthy Zsolt munkáiban - az irodalomtörténet is szónoki vonásokat ölt. Erről lásd: DÁVIDHÁZI 2000. 19 SZÁSZ 1876,299-300. 79
