Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Keresztúrszky Ida: „... megtaláltuk Jadviga párnáját..." Závada Pál regényének recepciója mint a dél-alföldi szlovákok identitását alakító diszkurzus?
ciaszintje, valamint az endogámia jelensége mutathat vissza egy egykoron létezett lokális horizont meglétére. Bausinger ugyanis a lebomlás folyamatában ad számot a lokalitás egykori meglétéről: a német Heimat (szülőföld) fogalmának megjelenésén keresztül. A lokális identitás megléte tehát dinamikus komplementer folyamata a nemzeti identitásénak. Az, hogy egy regionális vagy nemzeti kisebbségi csoport milyen mértékben azonosul a felé közvetített identitásmintával, csoportonként eltérő mértéket ölthet, és politikai, valamint kulturális mércék segítségével ábrázolható.13 Egy multietnikus államtesten belül élő kisebbség előbb a csoportként való elkülönülés (group distinctiveness) fázisán megy keresztül, azaz eltávolodik a kultúra és politika fősodrától. Második lépésként a kisebbség autonómiatörekvéseket (group autonomy) kezdeményez, és törekszik elhatárolódni a központi politikai hatalomtól. A kisebbségi csoportidentitás kifejeződésének harmadik állomása a csoport kiválása (group secession) a befogadó államból, azzal a céllal, hogy a kisebbség önálló nemzetállamot alapítson.14 A nyelvhasználat a kisebbségi identitás másik legszembetűnőbben vizsgálható tényezője. Tipológiai különbség tehető any any elv-domináns, kétnyelvű és nyelvileg asszimilált kisebbségi csoportok között. Ez utóbbin belül elkülönülnek azok a csoportok, ahol az idősebb generáció nyelvhasználata, valamint az iskolai kisebbségi oktatás még őrzi a nyelvet, azoktól, amelyek már a teljesen lezárult nyelvváltás után vannak.15 Mindez persze függvénye, következménye és velejárója a csoportra jellemző történeti, társadalomföldrajzi, politikai státusbeli és politikai aktivitást tükröző tényezőknek. A Závada regényében reprezentált dél-alföldi szórvány identitásának a regényt megelőzően létező empirikus leírásai maguk is a nemzeti, a regionális és a lokális identitás-paradigmákhoz való viszonyként próbálták megközelíteni a kisebbségi csoport identitásának kérdését. Törekvéseik már a csoport elnevezésének és önelnevezésének kérdésében is nehézségekbe ütköztek. A dél-alföldi kisebbségre referáló publikációk, kulturális és politikai intézmények egységesen a „szlovák" terminust részesítik előnyben. Ezzel együtt, ugyanakkor ezzel szemben is, szociológiai és etnográfiai leírások a csoporthoz tartozók lokális identitástudatát hangsúlyozzák.16 Egy szegedi íróolvasó találkozó alkalmával Závada maga is kijelentette: „Inkább vagyok komlósi, mint szlovák." A dél-alföldi szlovákok kisebbségi identitásának ezt az aktuális állapotát hogyan és mennyiben módosította a Závada regényét érintő mediatizálódási folyamat? II. „...isten tudja, milyen Jadvigának a párnája..." A nyelvi szint Játék az üres helyekkel Závada regényének első részletei a Jelenkor és a Nappali Ház hasábjain láttak napvilágot, még a könyves megjelenést megelőzően.17 A folyóiratközlésekben a regény szlovák részletei önmagukban, Miso, a fordító-interpretátor segítő jegyzetei nélkül jelentek meg. A betétek írásmódja a szlovák kiejtést, de a magyar hangmegfeleléseket követi, így a szlovák részeket bármely magyar 314
