Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története
egy fiatal katona és egy lány egymást átölelve olvasta volna Jókai-regényét. Később a beállított modellek közül a mester mégis a két fiatal lányt választotta, két eltérő típust: egyikben a magába forduló, a másikban a regény segítségével fantáziáját lelkesen szabadon engedő olvasói attitűd nyert megformálást. Előremutatónak mondható, hogy Stróbl szakított a historizáló sztereotípiákkal a mellékalakok esetében, s a való életből ellesett - az íróhoz köthető - jelenetet kívánt megörökíteni. Tervek, változatok Stróbl Alajos számára ez a megbízatás először feltehetően rutinszerűnek tűnt. Jókait jól ismerte, barátok nem voltak, de mint nagy mókamester, s rendezvényekhez igazán értő társasági ember ő is eljárt Feszty Árpád estélyeire a Bajza utcai villába, ahol a regényíró gyakran megfordult. Vágó Pállal közösen felkeresték a mestert svábhegyi magányában is. Jókai 50 éves alkotói jubileumára egy kis zsánerszobrát, a Favágót ajánlotta fel, amely később ott díszelgett az író dolgozószobájában (ma a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezi). Könyveit nem olvasta, levelezésükről, közelebbi beszélgetéseikről nem tudunk. Stróbl kedvenc olvasmánya a Szentek élete volt, amelyet szinte kívülről tudott. Mégis, annyi költő és literátor szobrának megvalósítása után, élete végéhez közeledve ő akart lenni a nagy idol, Jókai szobrának megformálója is. Keményen megküzdött a feladatért. Kevés ennyi energiát felemésztő szoborkészítésről maradtak forrásaink, dokumentumaink. Tudta, miszerint az írófejedelemről 1883-ban Huszár Adolf készített szobrot, majd közeledvén a nagy jubileum, Jókai Zala Györgyöt kérte fel: alkossa meg mellszobrát, hogy a várható ünneplések színhelyein, ahová maga személyesen nem jut el, a műalkotás képviselhesse földi valóját. A szobor persze olyankor is jelen volt, amikor az író maga is megjelent, így a Redoutban, 50 éves írói jubileumán pálmák és örökzöld lombok övezték megkettőzött mását, és ott szerepelt az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar pavilonjában is, szintén virágokkal övezve. Életében még Istók János mintázott egy kisméretű gipszszobrot az idős, parókás, felöltőt viselő férfiról. Huszár fedetlen mellkasú, csak vállig ábrázolt élethű büsztje egy jó kedélyű, fiatalos, joviális Jókai Mór figurája karosszékben, előtte egy portrészobor Jókairól 257
