Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

E. Csorba Csilla: Meztelen a király. A fókai-szobor története

Szobor-variáns 1913-ból

tér a Baross utca és Reviczky utca torkolatánál tűnt alkalmasnak műve elhelyezésére, s a helyszínről magával a grófnővel is tárgyalt. A hezitáló bizottsági tagok meggyőzése érdekében költséges megoldásra szánta el magát. Az Építő Ipar s Építő Művészet című folyóirat felháborodott újságírója szerint 1915. június 2-án reggel 9 órától 12 óráig felállították a méretarányos bronzírozott gipszmodellt fa-vászon posztamensen a Wenckheim-palota előtt a városba illeszkedés és művészi kipróbálás céljából.19 A főalak mellé mellékalakok kerültek volna, a reliefekről drágaságuk miatt a szobrász kezdett lemondani. Az Olvasó lányok címmel tervezett szobor modelljeit, a művész lányát és annak barátnőjét beállította a műalkotás elé, mellé, stb. (Az elkészült szobor két ülő lányt ábrázol, az egyik az ölében tartott könyvből olvas, a másik feltekint a szerzőre, a lábuknál lévő könyv címlapja jól olvasható, Kárpáthy Zoltán felirattal.) A Főváros és a Közmunkák Tanácsának jelenlétében vizsgálódó bizottságot a közvélemény nemigen érdekelte, a megtekintés után fehér lepedőbe csavarták és elszállították a szobrot. Stróbl két fát a szobor mögé, két kandelábert pedig elé tervezett és kis kerítéssel vette azt körül. Miközben a Rákóczi térre túl kicsinek, itt a kis posztamensen túl alacsonynak bizonyult a szobor és volt, aki tájolását is vitatta, hiszen az oldalnézetnél a háttérben lévő házsor mozgalmas felülete zavarta a nézetet. (A jelenlevők ugyanakkor megjegyezték, hogy ez lett volna a Józsefváros első köztéri szobra.) A mellékalakok, így az Olvasó lányok mintázását Stróbl 1916-ban kezdte el. Mint ahogy azt a fennmaradt fotográfiák megőrizték, eredetileg

256