Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban

Than Mór: A szerelmesek újratalálkozása, 1860-as évek eleje

a lehető legolcsóbb, és írásos szakvéleményében legfőképpen az új műfaj Magyarországon való meghonosítását pártolta. Rahl támogató levele birtokában ezután a polgármester, Krászonyi József eredményesen fordult a Helytartótanácshoz a költségek biztosítása érdekében. Közben más forrásból is érkezett segítség. „Rahl a nagy festész látván Than és Lotz zseniális vázlatait a Tündér Ilonához úgy találta, valódi kár lenne, ha kárbavesznének. Kieszközölte tehát, hogy legalább azok nagy részét kartonokban kivihesse Lotz." - tudósított a Fővárosi Lapok. Ennek alapján Lotzot az államminisztérium megbízta a munkával. „A végső kivitel Pest városától függ" közli a lap.17

A képek festése tehát elkezdődhetett, a korábban kidolgozott konceptus szerint. A díszlépcsőház ciklusa, az Argirus királyfi, a terem mennyezete alatti falrészen 12 Lotz Károly által festett jelenetben mondja el a történetet, amelynek betetőzése a a keleti főfalon megjelenő monumentális Than-kompozíció: A királyfi megérkezése Tündérországba (Tündér Ilona újratalálkozása szerelmesével).

Than Mór: A szerelmesek újratalálkozása, 1860-as évek vége

240