Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Szvoboda Dománszky Gabriella: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona a Vigadóban
Ezt az oldalfalakon hat allegorikus nőalak, a Zene, a Tánc, a Költészet, a Szavalat, a Humor és a Szerelem figurája kíséri. A díszlépcsőház kifestésének teljes kompozíciója Schwind meseillusztrációinak szerkezetét mutatja, amely a korban Európa-szerte divatos megoldás volt. Jellegzetes az egy nagyméretű, központi kép köré sorakozó sok kisebb jelenet, amelyek folyamatosan, képregényszerűen illusztrálják a mesét. A Lotz által megfestett, körbefutó jelenetek Gergei versét követik, amely magyar nyelven, sok kiadásban még ekkor is kényelmesen hozzáférhető volt. A költemény antikizáló légköre Lotznak kedvére való lehetett, munkássága során mindvégig szívesen fordult a görög-római mitológia felé, és a Rahl- iskola neoreneszánsz vonásai is jól illeszkednek Gergei veretes szövegéhez. Gergeinél Argirus atyja a mitikus Acleton, felesége Medana királyné. Szolgájuk a jós Philarenus, a tündérleány szépségével pedig Juno, Pallas, Venus, Dido és Minerva Ezzel nem ér vala nimfáknak sokasága, Sem az szép sybillák, sem éneklő múzsák. E mitologikus felfogás visszacsillan mind Lotz, mind Than festett képein is. A sorozat pontos menetét Henszlmann Imre leírásából ismerjük.18 Az 1. jelenetben Tündér Ilona női kíséretétől körülvéve tündérfát ültet. A szolganők egyike egy ásóra támaszkodik, egy gödör fölött, a másik a kis fa gyökereit készül a nyílásba behelyezni; egyik oldalon a kísérő nőknek hármas, a másikon kettős csoportja nézi a munkát. 2. A fa meghozta gyümölcseit, melyeket a hattyún lovagoló Tündér Ilona és két szolganője letép, lejjebb a szárnyas szél a szerecsen őröket álomba süllyeszti. 3. Itt végül maga a királyfi veszi át az eddig sikertelen faőrzést, és éppen egy nyilat akar lőni a két kísérőnőjével megjelenő, hattyúkocsin lebegő Tündér Ilonára, de ebben a pillanatban szíve szerelemre gyullad és az íj kihull a jobbjából. 4. A szerelmes pár az ölelkezéstől megittasulva a fa alatt alszik, ekkor jobbról elősiet a tél tündére és vetélytársnőjének aranyfürtjét levágja; balról a hős atyja és anyja nézi a jelenetet. 5. Tündér Ilona kibontakozik kedvese karjaiból és szomorú arccal lép kocsijába, amely előtt három kísérőjének alakja lebeg, hiába esik előtte térdre a királyfi, hiába tekint fájdalmasan szülei felé. Lábuknál egy ruhába burkolt, emberi test fekszik. 6. A királyfi szüleitől való elbúcsúzása; a három középső figurától jobbra az ifjú fegyvernökét pillantjuk meg, hátrább szolgáját, ki két paripát hoz elő. Balra az elbúcsúzást szemlélő udvari nép áll egy hegyes csúcsívben végződő lépcső alján. 7. Az ifjú a magányos óriásnál, aki boszorkányait összegyűjti, hogy azok utat mutassanak vendégének a tündérsziget felé. 8. A három óriás, amint a varázsköpennyel tovairamló királyfi után köveket hajigáinak. 241
