Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Tapodi Zsuzsa: Egy bodhiszattva kultusza és a transzszilvanista költői hagyomány továbbélése a hetvenes évek romániai magyar lírájában. Magyari Lajos: Csorna Sándor naplója
A transzszilvanista líra másik vezérgondolatának, a népek testvéri egyetértésébe, megbékélésébe, a toleranciába vetett hitnek a példázására szintén kiválóan alkalmas Körösi Csorna Sándor alakja, aki annyi idegen nép fiával volt képes szót érteni. Mindezek a két világháború közötti erdélyi költészetben domináns motívumok visszatérnek Magyari Lajos Csorna Sándor naplója című poémájában is. Magyari Lajos: Csorna Sándor naplója A két világháború között kikristályosodott kisebbségvédelmi eszmerendszer és a reformkorból örökölt költői szerepfelfogás a hatvanas évek végén újra erőre kapott Erdély magyar irodalmában, miután a nemzetiségi kérdés „megoldása" a proletár internacionalizmus révén ugyanúgy zsákutcába jutott, mint a költészetnek a szocialista realizmus alapelvei szerinti gúzsba kötése. (A két közösségközpontú ideológia, a nemzeti és a proletár internacionalista között éppen az elnyomottak, kiszolgáltatottak ügyének önkéntes képviselete, az irodalomban pedig az előző századi vátesz-költő szerepének a hasonló módon történő felfogása teremtette meg az átjárhatóságot.) A román pártdiktatúra azonban - meghirdetett eszméivel ellentétben - a nemzetköziségéből mindinkább a nemzeti homogenizáció eszménye irányába módosította politikáját. „Az erdélyi magyar író minél kevésbé képes azonosulni azzal az államrenddel, amelyben polgárként él, annál inkább kötődik - nem csak nyelvében, íróiköltői technikájában, hanem egész világképében - a nemzeti hagyományokhoz, mert a nemzetiségi elnyomás, a kisebbségre nehezedő diszkrimináció ellen csak így tud tiltakozni." - állapítja meg a válaszreakcióról Láng Gusztáv.22 1969-ben, Körösi Csorna Sándor születésének 185. évfordulójára az erdélyi magyar líra új nemzedéke verssel tisztelgett az ünnepségeken. Király László Körösi Csorna Sándor útja című költeménye, Farkas Árpád és Magyari Lajos portréversei jelentek meg ez alkalomból. Magyari 13 versből álló Csoma-ciklusa a Kötések című Magyari Lajos 216
