Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Tapodi Zsuzsa: Egy bodhiszattva kultusza és a transzszilvanista költői hagyomány továbbélése a hetvenes évek romániai magyar lírájában. Magyari Lajos: Csorna Sándor naplója

Szántó Gergely: Körösi Csorna Sándor-emlékérem, 1928, bronz

Távol a hazától alussza örök álmát, de él minden jobb magyarnak a lelkében." Széchenyi szavai - melyek a dardzsilingi síremléken is olvashatók - a reformkor önzetlen hazafiság-eszméjének megtestesítőjét, a nemzeti eszme oltárán életét áldozó hazafit állítják követendő például az utókor elé. Jókai És mégis mozog a Föld című regényének világutazóját mintázta róla, hasonló szellemben.8

Az első tudományos igényű életrajzot az MTA megbízásából Csorna születésének századik évfordulójára Duka Tivadar jelentette meg 1884-ben, halálának századik évfordulójára pedig saját, Csornát követő utazásának tapasztalataira építve Baktay Ervin9 1942-ben. A szélesebb olvasóközönség számára készült, népszerűsítő munkát Korda István A nagy út című ifjúsági regénye jelenti,10 a tudományos feldolgozás szintén erdélyi folytatása Csetri Elek munkája, mely a születés bicentenáriumára látott napvilágot.11

A név öröklődésének családi gyakorlatából eredeztethető a legitimáció ősi gyakorlata,12 hogy a kultusz alanyának nevével különböző intézmények kívánják önmaguk fontosságát, (esetünkben gyakran tudományos rangját) emelni. 1904-ben tisztelete jeléül szülőfaluja, a háromszéki Kőrös felveszi nagy szülötte nevét. 1920-ban alakult a Körösi Csorna Társaság, a magyar keletkutatók tudományos társulata, mely az MTA égisze alatt máig működik. Debrecenben egyesület, Tokióban orientalisztikai központ, Kovásznán, Orosházán és Óbudán gimnázium, Budapesten, Marosvásárhelyen, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön utca őrzi a nevét. A születési és elhalálozási évfordulók alkalmával szervezett vetélkedők, versenyek nevükben is emlékeztetnek a nagy Kelet-kutatóra. (1984-ben Magyarországon több tízezer diák vett részt a Körösi Csorna Sándorról elnevezett versenyen, Háromszéken az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az akkor már virágzó Körösi Csorna Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjén alakult meg 1992-ben, a tavalyi verseny döntőjét a felsősök és gimnazisták számára magam vezettem, benne állok én is a kultuszteremtésben.)

213