Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Tapodi Zsuzsa: Egy bodhiszattva kultusza és a transzszilvanista költői hagyomány továbbélése a hetvenes évek romániai magyar lírájában. Magyari Lajos: Csorna Sándor naplója
A szobrok a kultikus kegyelet ércbe öntött emlékei, a divinizáció eszközei. Azt az igényt testesítik meg, hogy tapintható közeibe kerüljön, érzékszervvel befogadhatóvá váljék a tisztelet tárgya. (Csornáról csupán egyetlen hiteles portré maradt fenn, az is profilból ábrázolja a tudóst. Ez akadálya is lehetett a szobrok megszületésének, de a művészi fantázia szabadabb szárnyalására is módot nyújtott.) Bemard Le Calloc'h, napjaink legfelkészültebb Csoma-sza- kértője, (aki azért tanult meg magyarul, mert tapasztalta, hogy kutatási területén, az orientalisztikában Körösi Csorna neve megkerülhetetlen), 18 szobrát számolta össze13 négy országban (Magyarország, Románia, India és Japán). Csomakőrös, a vele szomszédos Kovászna és Marosvásárhely a helyszínei a nagy tudós szűkebb pátriájabeli köztéri ábrázolásainak, ezek a székelyföldi kultusz kegyhelyei. A különböző évfordulók alkalmából plakettek, domborművek, emlékérmek, grafikák és festmények sokasága jelent meg Körösi Csorna tiszteletére. Tar községben pedig Körösi emlékére Béke Sztúpát emelt a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon négyoldalas szócikkben foglalja össze az erdélyi Csoma-kultusz megnyilvánulásait. A Dávidházi Péter definíciója14 szerinti kultusz jelenségei közül a szokásrend körébe tartozó két elemet emelnék ki. (A nyelvhasználat kérdéseire a következő részben térek ki.) Az erdélyi kultusz intézményesülési folyamatában kulcsszerepet játszik a névadó szülőfalujában 1990-ben alakult Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egyesület, amely az emlékház és dokumentációs központ létrehozásában, az azóta minden évben megrendezett Csoma-napok rendezvénysorozatának (többek között kiállításoknak, tudományos ülésszakoknak, versenyeknek) a szervezésében, kiadványok megjelentetésében vállalt döntő szerepet. A másik a kézdivásárhelyi Jakabos Ödön zarándoklata, aki 1972 októbere és 1973 júniusa között gyalogszerrel végigjárta Körösi Csorna Sándor útvonalát, és hazai földet tett a tudós utazó dardzsilingi sírjára.15 A transzszilvanizmus A trianoni békekötés nyomán kisebbségi sorba jutott erdélyi és partiumi magyarság Kós Károlyék által kezdeményezett, fokozatosan kidolgozott, a megmaradást célzó ideológiája elsősorban az irodalomban hozott létre maradandó értéket. A történelmi helyzetre adott pozitív válaszként - a kivándorlás vagy önfeladás helyett - a nemzeti identitás dilemmáit egy köztes kategória, az erdélyiség bevezetésével kívánták orvosolni: „A régi Magyarország nincs többé számunkra, de Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transsilvánia, vagy bármi nyelven nevezte és nevezi a világ: feltámadt és van, mint ahogy volt akkor is, amikor azt hittük mi magunk, mert akartuk hinni, hogy nincs, és csak Magyarország van."16 Az ide-oda tologatható országhatárok nem nyújthattak biztos fogódzót a nemzeti identitás számára. Az államnemzet fogalmának helyét a kultúrnemzet fogalma vette át. Nem csoda hát, ha a patriotizmust helyettesítő értékfogalom, a szülőföldszeretet központi kategóriájává vált és maradt az erdélyi iroda214
