Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Sári B. László: Test és politika. Homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében

eredményezheti, hogy egy-két közös pontjukon, mint egy raszterhálót, egymáshoz igazítva őket, megmutatkozzék az összes többi pont eltérése. A Törless is, az Iskola a határon is attól az, ami - amiben különböznek egymástól is és minden más műtől is. Az össze nem illő pontok hálója adja ki mindkét mű lényegét."26 A különböző értelmezői pozíciók más és más nézőpontból igyekeznek Ottlik irodalomtörténeti státuszát védelmezni. Kelecsényi szerint például ,,[a]z Ottlik-felejtés éveiben járunk. Életműve most került bele abba a purgatóriumba, melynek lángjai megvilágítják - és eldöntik - a kérdést, vajon latensen klasszicizálódó (értsd: mindenkoron más és más, megújuló útmutatást adó) vagy apránként másodlagossá váló, pusztán irodalomtörténeti érdekű szerző válik belőle a XXI. században". (Kelecsényi, 15) Szegedy-Ma- szák a „keresztény középosztály" szerzőjét látja Ottlikban,27 kinek regénye „a huszadik század közepének legjelentősebb magyarul írott elbeszélő művei közé tartozik", (Szegedy-Maszák, 12, 9) míg Györffy „mindenekelőtt néhány meglepő életrajzi párhuzam" (Emlékkönyv, 275) alapján vázolja föl a Törless iskolaévei és az Iskola a határon tematikus és „prózapoétikai" összehasonlítását.

A kultikus megszólalásmódok önellentmondásai azonban nem csupán abból adódnak, hogy különböző értelmezési keretekben igyekeznek Ottlik kanonikus pozícióját biztosítani. Azzal, hogy a kritika affirmálja az Ottlik-re- gény értékeit, a homoszociális viszonyrendszer ellentmondásaival is kénytelen (lenne) szembesülni. Ez az ellentmondás leginkább a Musillal történő összehasonlításokban kerül a felszínre.28 Míg Kelecsényi „az írói egyéniség" mellet lándzsát törve egész könyvtárnyi, az összehasonlítás lehetőségét kínáló művet említ, (Kelecsényi, 126-137) addig Szegedy-Maszák és Györffy a Musillal való összehasonlításnál csak a különbségeket hajlandó kiemelni. Kelecsényinél a zavar egyértelmű szöveges formát is ölt:

„A Törless iskolaévei a katonai nevelőintézet belső légkörének megvilágítása mellett legalább olyan súllyal kezeli a tizenéves fiúk ébredező szexualitását; a nemiség először mindig auto- és mindig önkéntelenül is homoerotikus formáit érzékelteti. Aki ma újraolvassa Musil művét, az Iskola a határon élményének birtokában hasonlóságokra lelhet, de nem a témában, hanem sokkal inkább a két író gondolkodásmódjában, a nyelv elégtelen kifejezési rendszerének megkérdőjelezésében, a XIX. században még értett nagy társadalmi és tudományos összefüggések rendjének XX. századi alkalmatlanságában, a modern fizika és lélektan inkább csak sejtett, mint tudatosan alkalmazott új tanainak fel- használásában." (Kelecsényi, 135)

A két regényt tehát semmiképpen sem a homoszexualitás és/vagy homo- szocialitás témája kapcsolhatja össze, mert az Ottlik regényében semmilyen formában - sem „fizikailag", sem „lélektanilag" - nem jelenik meg, legalábbis Kelecsényi szerint. Ezt a gondolatmenetet karolja föl Szegedy-Maszák Mihály összehasonlítása is, aki a két regény kapcsolatát a személyiség problematikája felől közelíti meg:

200