Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Sári B. László: Test és politika. Homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében

„Az iskola első hatása Ottlik és Musil regényében egyaránt úgy nyilvánul meg, hogy bebizonyítja: a hősnek nincs egyénisége, mely képessé tenné arra, hogy ellen tudjon állni a külső erőszaknak. Törless is, Medve Gábor is személyiségválságon megy át, mely először honvágyként, majd ürességként, közönyként nyilvánul meg. Mindkét könyv kétségbevonja a személyiség azonosságát önmagával." (Sze- gedy-Maszák, 106)

Ennek értelmében „Ottlik és Musil hősei egyaránt küzdelmet folytatnak a kifejezhetetlennel". (Szegedy-Maszák, 108) Szegedy-Maszák azonban ebben az értelmezési keretben azt a következtetést vonja le, hogy „Musilnál és Ottliknál tehát nem ugyanaz okozza a megfogalmazás nehézségeit. Az Iskola a határon az »ahány értelmezés - annyi tény« igazát támasztja alá, a Die Verwirrungen des Zögling Törless viszont a tudat kifejezhetetlen mélységeire emlékezik". (Szegedy-Maszák, 112) Ottlik tehát egy posztstrukturalista közhely szószólója, míg Musil pszichologizál. Az fel sem merül, hogy Törless a „magát megnevezni nem merő vágy" problémájával küszködik, s feloldását „esztétizáló intellektusában"29 találja meg, míg Medve, Bébé és a többiek a vágy lehetőségének kizárása révén egyfajta sorsközösséget teremtenek.

Györffy is kitér a két regény kapcsán a szexualitás megjelenítésének összehasonlítására: „Musilnál főszerepet játszik a szexualitás, míg Ottliknál ez a kérdés alig jelentkezik, legfeljebb csak lappangva, szublimálva." (Emlékkönyv, 281) Az összevetés azonban csak Musilra terjed ki, s Györffy a kérdés ottliki vonatkozását nagyvonalúan a pszichoanalízis vizsgálati területére utalja:

„Ottliknál kisebbek a gyermekek, mint Musil serdülő kamaszai - tizenegy-tizenhárom évesek. Azonkívül bizonyos szűkszavú, férfias szemérmesség jellemzi az ő világát, ahol fő értékeknek szolgálat, helytállás, barátság számítanak. Ottlik-kommentárjában Balassa Péter a katonaiskola »pokoli értelemben vett pozitivitásáról« beszél. Olyan nagyszabású hely ez, ahol »minden megvan«, ahol megtanulható a létezéshez szükséges tartás. Bizonyos szolgálatetika eszményét, elsüllyedt, XVI-XVII. századi nemesi-katonai erények dicséretét olvassa ki a regényből. A nők ennek megfelelően itt távoli ideálok, amolyan truba- dúri-lovagi rajongás tárgyai. [...] Mindamellett nem zárható ki, hogy pszichoanalitikus elemzéssel kimutathatók olyan rejtett mozzanatok Ottlik regényében is, amelyek a szexualitás lappangó, szublimált jelenlétére vallanak." (Emlékkönyv, 282-283)

Az értelmezői stratégia ebben az esetben is furcsa logikát követ. A szexualitás jelenlétét az uralkodó sztereotípiának megfelelően a növendékek életkora korlátozza, majd mielőtt még a homoszexualitás kérdése felmerülhetne, Györffy a férfiasság eszményét hangsúlyozza - mintha az kizárná a homoszexualitás lehetőségét. Majd Balassa Péterre hivatkozva ehhez a férfias világhoz az egyetemesség érvényét rendeli a „létezéshez szükséges tartás" révén, csak azért, hogy azt egy konkrét történeti példának megfeleltetve a nők

201