Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)

Sári B. László: Test és politika. Homoszociális viszonyok Ottlik Géza Iskola a határon című regényében

Ez a nyelvhasználat, mint a szóbeliség alakzataira építő elbeszélői módok általában, alapvetően szociális bázisra apellál: a katonai „zsargon" és a különböző parancsszavak ismerete mellett arról van szó, hogy melyik kifejezést ki, milyen helyzetben és kivel szemben használhatja az adott szociokulturális közegben. Ennek negatív példáival szolgálnak az újoncok baklövései, például Medve Gábor esete, amikor Czakó megmentésére siet, (Iskola, 69-72) vagy Orbán Elemér árulkodásának megtorlása. (Iskola, 75-79) Az újoncoknak a katonaiskola formális rendjének szabályai mellett a különböző verbális regiszterek bonyolult szerkezetét is meg kell tanulniuk; az iskola hivatalos, fél- hivatalos és hivatalosnak egyáltalán nem mondható kapcsolatainak összetetten hierarchizált viszonyait, a civil és katonai beszédmód egymástól való elválasztását és ötvözését. Később is számtalan példát találhatunk a kommunikációs nehézségekre és bonyodalmakra:

„Schulze lelki terrorja messze hatásosabb és tiszteletet parancsolóbb mint a vele egyenrangú Bognár tettlegességig fajuló erőszakossága; az osztályelső Drágh nem parancsolhat Merényinek; a Formes apjával beszélgető őrnagy egészen más hangot használ a fiúval, mint a negyedéves növendékkel, akit az apa megnyugtatása végett az étkezdébe küld az étrendért; Marcell főhadnagy pedig a levelek cenzúrázásakor Medvét arra biztatja, hogy nyugtassa meg édesanyját." (Iskola, 81,154, 55, 94-95)

A rendhez történő idomulás ennek megfelelően maga után vonja a nem verbális kommunikáció elsajátítását, melynek elemei nélkülözhetetlenek a leegyszerűsödött nyelvi kifejezőeszközök jelentéseinek egyértelműsítéséhez az adott szituációban. Az iskola formális és informális rendjének, a csoport egységét és finom hierarchiáját jelölő, és a belőlük fokozatosan kialakuló összetartozásnak a mozdulatait is meg kell tanulniuk a növendékeknek. A hivatalos egységet a formális drillek, „csuklózások" ismétlései biztosítják, melyek olyannyira a csoport mozdulataivá vállnak, hogy Bébé szerint hatodéves-hetedéves korukban „nyugodtan nekifoghattak volna délutánonként akár annak is, hogy megpróbáljanak módszeresen leszoktatni bennünket a vigyázállásról - a halálunkig úgysem sikerült volna". (Iskola, 110) Az informális kapcsolatok és a hierarchia kialakításában és fenntartásában is a test játssza a főszerepet - a szabálytalanságok révén. Ezek közé tartozik - többek között - a seggberúgás:

„Sűrű, sokféle és árnyalatos rúgásainkkal sok mindent ki tudtunk fejezni. Ezeket a közléseket szintén nagyon nehéz szavakra lefordítani. Önálló érvényű, mással nem helyettesíthető kifejezésmód volt ez, mint a beszéd és az írás vagy a kép, a zene vagy a csók, s rá lehetett szokni, ha egyszer elkezdte az ember."16 (Iskola, 113-114)

A különféle közlések tanulható szabályok szerinti rétegzettségénél a közösség szempontjából sokkal fontosabb, hogy a katonaiskola zárt világát és benne az

188