Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
lentés: „Nem az vagyok én / akinek ti láttok engem." Ezt fejtik ki a visszatérő elemek által körülvett versrészben a szándékos elzárkózás, a világtól érkező meg nem értés képei, hangulatai. Az előítéletek és félreértések eloszlatására irányuló szándék fölismerhető Simon István köszöntőjében is. Simon Kassák termékenyítő nyugtalanságát, „örök újat akarásra" ösztönző szellemét méltatva a teljes egészében polgári eredetűnek tartott avantgárd és a szocialista elkötelezettségű író kapcsolatát úgy kísérelte meg a jövő - mint írta: „az emberiség aranykorának" megvalósulása - szempontjából reményteli helyzetnek föltüntetni, hogy kijelentette: Kassák „az európai avantgárd polgári szellemi forradalmát úgy tette magáévá, hogy a jövő várományosát, éppen a munkásosztályt kívánta megajándékozni a forrongás gyümölcseivel." Simon köszöntője azért is figyelemre méltó megnyilatkozás, mert a Király István szerkesztette Kortárs nem számított a nyugtalan, örökké újat akaró szellemek fórumának. Simon gazdag újságírói, rovatvezetői, szerkesztői tapasztalatok birtokában ügyesen fogalmazva mondott véleményt Kassák képzőművészeti munkásságáról. Közvetlenül nem szólt róla, ám mégis Kassák festői törekvéseinek létjogosultságát ismerte el, amikor egyetértőleg kijelentette: „az emberiség új művészetének útja az építés, a tiszta, a régihez képest egészen új formák és művészi attitűdök megteremtése." A többi kortárs tisztelgése, Somlyó György verse, Déry Tibor, Dévényi Iván, Gegesi Kiss Pál, Heimer Jenő, Justus Pál, Major Ottó, Mándy Stefánia, Tamkó Sirató Károly, Vaád Ferenc és mások méltató sorai és jókívánságai magánlevél formájában jutottak el Kassákhoz.103 A Művelődésügyi Minisztérium ajándék- tárggyal lepte meg: egy Tevan Margit által készített - a fedőlap belső oldalán köszöntő felirattal ellátott - fém cigarettásdobozt küldött.104 A Magyar Távirati Iroda ezúttal Molnár Editet bízta meg a születésnapi fényképfölvétel-so- rozat elkészítésével. Fényképezett a születésnap alkalmából Féner Tamás, Koffán Károly és Rédner Márta is.105 A regénye alapján készült Angyalok földje című játékfilm kedvező fogadtatása, egyöntetű szakmai és közönségsikere erősítette meg Kassák helyzetét annyira, hogy a Magyar írók Szövetsége szükségesnek tartotta élete fontos állomásához érkezett tagját ünnepi est rendezésével köszönteni. A hivatalosan bejelentett alkalom erre több mint nyolc hónappal a születésnap és öt héttel az Angyalok földje budapesti díszbemutatója után Kassák „50 éves jubileuma", azaz az első kötet, az Eletsiratás megjelenésének félszázados évfordulója volt, ám mindenki tudta, hogy a hetvenötödik születésnap kései, utólagos megünnepléséről van szó.106 Dévényi Iván följegyzéseiből ismerjük a november 30-án a szövetség klubjában lezajlott est vendégeinek névsorát.107 Kassák számára elégtétel lehetett, hogy a tiszteletére megjelentek között ott volt két egykori ellenfele, Hidas Antal és Illés Béla, a kulturális életet miniszterhelyettesként teljhatalommal irányító Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságától Darabos Iván osztályvezető, az irodalmi ügyek pártközponti szürke eminenciásának számító Tóth Dezső, az építészek és képzőművészek közül Fischer József, Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, Jakovits József, Makrisz Agamemnon, Medveczky Jenő, Modok Mária, Schaár Erzsébet, Vilt Tibor, a művészettörténész Dévényi Iván, Körner Éva és Mándy Stefánia, az 153
