Kalla Zsuzsa - Takáts József - Tverdota György (szerk.): Kultusz, mű, identitás - A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 13.; Kultusztörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 2005)
Csaplár Ferenc: Kassák születésnapjai (1917-1967)
írók közül Berda József, Csoóri Sándor, Darvas József, Déry Tibor, Garai Gábor, Gyergyai Albert, Győry Dezső, Hegedűs Géza, Hubay Miklós, Illés Lajos, Jobbágy Károly, Kerényi Grácia, Kis Ferenc, Lengyel Balázs, Lengyel József, Major Ottó, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Somlyó György, Vihar Béla, Zelk Zoltán. Eljött az estre Kassák Budapesten vendégeskedő húga, Uitz Béláné Kassák Teréz is. Míg az írók Kassákot ünnepelni jött csoportjában szinte valamennyi irányzat képviselőit föl lehetett fedezni, addig a képzőművészek létszámban jóval kisebb együttese tiltott vagy tűrt alkotók - és teoretikusaik, szakkritikusaik - csoportos megjelenésének, mondhatni tüntető felvonulásának volt tekinthető. A költői szakosztály képviseletében a házigazda tisztét is betöltő Hidas Antal üdvözlő szavai után Szalatnay Rezső, Győry Dezső, Gyergyai Albert, Garai Gábor, Hubay Miklós, Lengyel József és Makrisz Agamemnon mondott köszöntőt, Somlyó György a születésnapra írott versét olvasta fel, Ladomerszky Margit és Keres Emil Kassák műveiből, Solymos Péter Bartók zongoradarabjaiból adott elő. Az est közreműködője volt Kassák is: három új versét olvasta fel. A vendégek megtekinthettek egy rögtönzött kamarakiállítást is: két tárlóban Kassák régebbi és újabb köteteinek együttese, a klub falán pedig legújabb absztrakt olajképeiből választott négy mű volt látható.108 A legnagyobb érdeklődést az utóbbiak keltették; külföldi kiállításuk és sikerük, valamint a velük kapcsolatos hazai viták és fejlemények híre megelőzte őket. Az esten megjelentek számára viszonylag friss olvasmány lehetett Kassáknak a korszerűség mibenlétéről a Film, Színház, Muzsikában megjelent nyilatkozata s az akkori közhangulatban eretnekségnek számító gondolatokra a Magyar Ifjúság hasábjain érkezett válasz.109 Az est vendégei hallhattak arról is, hogy Kassák a Magyar Építőművészek Szövetségétől kapott ígéret nyomán reménykedve tavasz óta „egy önálló nagy kiállítás megrendezésére" készült, s értesülhettek, hogy „az első egyéni absztrakt kiállítás" létrehozását végül nem engedélyezték.110 Azt azonban az írószövetségi esten sem lehetett tudni, hogy ez a Bajza utcai székházban mindössze pár óráig tartó bemutató az utolsó lehetőség egészen 1965-ig, hogy Kassák absztrakt festményeiből akárcsak egyet is Magyarországon nyilvános helyen látni lehessen. E képek eddigi sorsa, mostani bemutatásuk zártkörű jellege adott közvetlen hitelességet Somlyó születésnapi versének, melyben Kassák a modernizmus magányosan dolgozó, ugyanakkor társakat kereső mestereként jelenik meg.111 A magányból való kilépés vágya szólalt meg Kassáknak az esten elhangzott Bizalmas sorok című költeményéből is. Az estről beszámolva az Élet és Irodalom már másodszor emlékezett meg a hetvenötödik születésnapról.112 Az Új írás születésnapi közleményei is az írószövetségi rendezvényhez kapcsolódtak. A folyóirat az 1963. januári számban Lengyel József köszöntőjét és Kassák öt költeményét hozta.113 A november 30-i est utóélete a képzőművészeti bemutató vonatkozásában átnyúlt a közelmúltig: Kassák a Vörös variációk című képet az írószövetségnek ajándékozta, a műtárgynak azonban a székház 1989-ben lezajlott belső felújítása során nyoma veszett.114 A hetvenötödik születésnap megünneplésének eseménye volt az év végén a budakeszi tüdőszanatórium könyvtártermében rendezett kamaratárlat is. 154
