Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Kelevéz Ágnes: A Nyugat jubileumi és emlékszámainak üzenete
Kelevéz Ágnes A NYUGAT JUBILEUMI ÉS EMLÉKSZÁMAINAK ÜZENETE A Nyugat a kezdetektől nem pusztán megjelenési lehetőséget akart nyújtani a lapjain publikáló, az új kifejezési módokat kereső fiatal nemzedéknek, hanem egyúttal határozott közösségformálási, kánonteremtési igényei is voltak. Ha a folyóiratban megjelenő programcikkek, visszaemlékezések hasonlatait összevetjük, amelyeket a Nyugat jellemzésére az évtizedek folyamán használtak, észre kell vennünk, hogy a szerzők rendre olyan szinonimákat használnak, melyekben ez a közösségi jelleg jut kifejezésre. „A Nyugat kezdettől máig az ifjúság gyűlőhelye volt. Ifjú szellemek viaskodótere” — mondja Móricz a Nyugat 25 éves jubileumán.1 Máskor úgy fogalmaz, hogy „Jó garázs volt az a régi Nyugat” „finom repülőtér”. Babits, „gárdá”-nak2 is nevezi az induló Nyugatot, majd generációkat magába foglaló „fürtös virágzatának látja,3 illetve „irodalmunk legelőkelőbb termőkertjéről" beszél, ahova a magyar írók legdédelgetet- tebb írásaikat adják.4 Füst Milán, Osvát Ernőt ünnepelve, azt írja - a Nyugat indulása előtt, az irodalom - „vadon termett” és Osvát Ernő e vad „nyáj”-nak lett a „pásztora”.5 Schöpflin Aladár is a kollektivitásból származó többletet hangsúlyozza visszatekintve: „Mi a Nyugat régi munkatársai, folyóiratunkat sohasem tekintettük csupán irodalmi munkák közlő orgánumának, irodalmi érvényesülés eszközének. Többet és nagyobbat láttunk benne: ügyet, amelyért küzdeni, szenvedni és amelyhez ragaszkodni kell.”6 Nemcsak az első, kezdő, nagy generáció fogalmaz hasonló közösségi hovatartozást hangsúlyozó metaforákkal, hanem a következők is. Illyés szerint, a Nyugat „évtizedekig bástya volt, az értelem előretolt hadállása mindazzal szemben, ami „homály és köd”7 Gyergyai Albert szerint a Nyugat a „kezdettől fogva legvégig egy kisebbség »gyűlhelye«, fellegvára, őrtornya, majd csak menedéke”8 volt, Zelk Zoltán szi1 Móricz Zsigmond, A huszonötéves Nyugat ünnepe, Nyugat, 1932, 2, 65. 2 Babits Mihály, Emlékezés: A költő beszéde az Osvát Ernő ünnepére, Nyugat, 1923,11- 12, 726. 3 Gyergyai Albert, Tanúság és tanulság = Vallomások a Nyugatról, szerk. Rónay László, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum - Népművelési Propaganda Iroda, 1971, 29. 4 Babits Mihály, A Nyugat új korszaka elé, Nyugat, 1934, 23-24, 518. 5 Füst Milán, Emlékbeszéd Osvát Ernőről, Nyugat, 1935, 4, 306-314. 6 Schöpflin Aladár, Osvát Ernő ünnepére, Nyugat, 1923,11-12, 737. 7 Illyés Gyula, Bástya, Nyugat, 1940, 9, 407-408. 8 Gyergyai Albert, Tanúság és tanulság = Vallomások..., i. m., 27. 60
