Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Eisemann György: A modernitás médiuma
diumnak — és mint más médiumokkal érzékelhető kommunikációs csatornának - a dologiságára, annak irodalmi-kulturális funkcionálására vonatkozik. Egészen rövid metodológiai emlékeztetőül annyit, hogy a dologgal magával (akár mint középponttal) strukturált tér úgy képes a környezetét reprezentálni, mint ahogy egy jel anyagi érzékisége is kihagyhatatlan tényező bármilyen értelem reprezentálásához. Ugyanakkor a jel anyagára összpontosítás nem zárhatja ki egy jelentés megtörténését, mely az irodalomnak a nyelv médiumában tárolt emlékezetéből hívódik elő. Ezen archiváltságra hagyatkozás nélkül olyan fenomén mint folyóirat sem létezhetne. A lapszám mint dolog így annyiban tekinthető maga is értelmezőnek, amennyiben a tartalma és a kulturális hagyománya szerint születő jelentések reprezentálására képes. A csupa nagybetűvel szedett, a fejlécet átfogó NYUGAT felirat, pedig annál inkább jelöli és magyarázza egyszerre az általa elfoglalt dolgot és teret, hogy poliszémiája felkínálja a földrajzi és kulturális vonatkozások egymásba játszását. Minden olvasásának velejárója, a példány tapintása, a sustorgó hang, mely lapozását kíséri, ezúttal az így konkretizálható térbeli környezetbe illeszkedik és ezt a szellemi távlatot nyitja meg. A magyar kulturális beidegződés szerint nyugat az, amihez ugyan tartozni lehet, de ami mindig máshol van. A térképen tőlünk - Magyarországtól - balra. Míg a szó - nyugat - leírása és olvasása, az európai alfabetikus rend szabályai szerint balról jobbra történik, addig az általa jelölt tér ellenkezőleg, a papírlapon kartográfiailag jobbról balra keresendő. A címlap így arra figyelmezteti kelet népét, hogy kulturálisan ne arra nézzen, amerre olvas. (Nyugat népét ilyen instrukció nem érheti.) Némi mediális könnyedséggel szólva, ez a sajátos keresztállás, vagyis jobbra olvasni és balra orientálódni akár Közép-Európa definíciója lehet a Gutenberg-galaxisban, ami persze sokkal többet jelenthet, mint amit első pillantásra mond. Mindenesetre az elektronikus információ közege jelenleg ilyen régiót (Közép-Európa) aligha ismer, s az is biztosra vehető, a folyóirat címe sem értelmezhető e territoriális viszonylat figyelmen kívül hagyásával.2 A fentiekkel megnevezett tér tehát - miként a NYUGAT felirat alól temati- zált kelet - mindmáig igen feszült dimenzió, ma is tapasztalhatjuk kulturálisan poláris energiát, legalább annyira, mint az előző századfordulón. A folyóirat reprezentáns szerzői e feszültséget két ismert gyökérmetaforával jellemzik. Az egyik a most említett napút, a másik a kompország: az előbbi szerint kelet népe úton van nyugat felé - létmódja ez a naponta újrakezdődő utazás -, az utóbbi szerint viszont oda-vissza hajózik (bujdosik) a két part között. Ignotus lapja a napút irányát akarja követni, de Széchenyi szavait idézve nem felejti el, hogy kelet népéhez beszél, mely hajlamos visszafordulni ezen az úton. Ebből nem következik, hogy a napút-logika miatt, a Nyugat számait háttal keletnek 2 Külön téma lehet a folyóirat digitális verziója: Folio VIP Electronic Publishing, Arcanum Adatbázis, Kolos Károly bevezetőjével. 53
