Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Szilágyi Judit: A Nyugat geometriája. Szerkesztők és szerkezetek
lalja el. Az Osvátról szóló szövegek némelyikében a szerkesztő mint férfi, s hozzá képest a szerző mint nő jelölődik. Kassák Osváttal sétál, és úgy érzi magát, „mint a fiatal menyasszony, aki vőlegényével most indul el a boldogító ceremóniák felé.”81 Németh László szerint pedig: „Minden művészben van valami asszonyos; nem a testi, a lelki habitusára gondolok. [...] Osvát nagy művésze volt annak, hogy az íróból kicsalja ezt a kicsit zagyva, női természetet.”82 Ezért is viselkedhetett úgy Gellért Oszkár, Osvát halála után, mint annak „irodalmi özvegye." A Nyugat több szerzője számára nem az alkotói szuverenitás, hanem az Osváttal való együttműködés, a neki való megfelelés lett az elsődleges. Ezért a vele kapcsolatban leggyakrabban használt kép (egyben változó súlyosságé komplexusok jele) az apa-metafora. Kosztolányi úgy emlékezik, hogy első találkozásukkor mint „fiút az apa”, úgy kérdezgette őt Osvát. Móriczot, amikor az a Hét krajcárral jelentkezik nála, „egy apa gyöngédségével fogadta." Karinthy „tékozló fiúnak” érzi magát előtte, zavaros álmában pedig saját apjaként ismeri fel a szerkesztőt.83 Gellért Oszkár „fiúi szeretettel és hálával” gondol Osvátra.84 Füst Milán számára korán meghalt apját helyettesítette; benne fejlődött ki legerősebben az Osvátra vetített apa-komplexus. „Elég ebből a zsarnok apából!” - lázadt fel végül ellene, de „osvatitisz”-éből soha nem gyógyult ki.85 Tóth Árpád Levél Osvát Ernőhöz című versét így kezdi: „Szerkesztőm, édesapám a betűben!" Illyés is versben vall róla: „Egy bús nézéstől a fiává lettem.”86 Osvát halála után Pap Károly úgy érzi, mintha az apját temette volna el. Búcsúztató versében Kassák a túlélők árvaságát említi.87 Déry - jócskán az idők távlatából - ki is mondja: kapcsolata Osváttal „elfojtott apakomplexus" volt, melyet álmaiban „dolgozott ki" magából.88 Nem is egyszerűen csak apa volt, hanem generációk őse; maga az ősatya: „azok az írók is, akik apáink lehettek volna, úgy álltak előtte, mintha fiai lennének.”89 Az Osvát-jelenség megragadására alkalmazott másik gyakori metafora a papé. A „betű papja” volt, akinek nem írni, „csak áldozni szabad minden írást” s a kávéházi sarok, ahol fogadta a szerzőket „rögtönzött gyóntatószék” lett.90 Tersánszky 81 Kassák, i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 227. 82 Németh L., Homályból..., 2. jegyzetben i. m., 357. 83 Karinthy, Osvát..., i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 470. 84 Gellért Oszkár, Pillangók és legyek = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 355. 85 Füst, Teljes..., 2, 29. (29. jegyzetben) - Barátai gúnyolták így Füst betegesen szoros kötődését Osváthoz. 86 Hol van az aggastyán című verse. 87 Emlékezzetek rá! című verse. 88 Déry Tibor, A Nyugatról, = Vallomások..., 52. jegyzetben i. m., 18. 89 Illyés, Osvát, i. m = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 523. 90 Komlós, Osvát, i. m. = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 466; Pap Károly, Utolsó találkozás = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 394.; Németh László, Osvát Ernő = Osvát Ernő a kortársak..., 5. jegyzetben i. m., 501. 45
