Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
A NYUGAT UTOLSÓ ÉVTIZEDE ÉS UTÓÉLETE - Mózes Huba: Az Erdélyi Helikon és a Nyugat
Az első marosvécsi találkozó 1926. július 16-ai délutáni ülésén, Tamási Áron jegyzőkönyvi beszámolója szerint, Kádár Imre előadást tart a könyv- és folyóirat-kiadás, valamint -terjesztés kérdéseiről. Ezt követően az Erdélyi Szépmíves Céhet, alapítóinak a nevében, felajánlja a Helikon szabad írói közösség céljaira. A részleteket illetően megjegyzi, hogy „a Helikon tagjai 20-25 ezer lej értékű részvényt jegyeznének", vagy akinek erre nincs módja, „az az alapítandó folyóiratban a részvényét névértékben” dolgozná le.8 Július 17-én, Tamási jegyzőkönyvi feljegyzése szerint, elfogadják a III. számú helikoni határozatot, amely a többi közt kimondja, hogy „szükség van az erdélyi írók tulajdon könyvkiadó vállalkozásának és folyóiratának megteremtésére” s leszögezi, hogy a folyóirat „főszerkesztőjének Bánffy Miklós grófot, felelős szerkesztőjének Áprily Lajost jelölték ki”9 Az Erdélyi Szépmíves Céh ekkortól válik az erdélyi irodalom arculatát meghatározó könyvkiadóvá. Tizennégy könyvsorozatának 163 kötetéből 153 kötetet már a helikoni közösség tagjainak a kiadójaként bocsát közre. Feladatainak az olvasói igények figyelembevételével igyekszik eleget tenni. Ebből következően szerzői kiadványainak műfaji megoszlása, az első sorozat műveit is tekintetbe véve, a következő: 64 regény, 23 verses-, 18 rövidpróza-, 11 esszé- és tanulmány-, 6 dráma- és 2 fordításkötet, valamint 2-2 emlékirat, önéletrajz és útirajz. A Céh tevékenységének színvonalát jelzi, hogy gondozásában lát napvilágot, a többi közt, Tamási Áron Ábel és Bánffy Miklós Erdélyi történet című regénytrilógiája, Kuncz Aladár Fekete kolostor és Karácsony Benő Napos oldal című regénye, Áprily Lajos A láthatatlan írás, Reményik Sándor Egészen, Tompa László Hol vagy, ember? és Dsida Jenő Angyalok citeráján című verseskönyve, Kós Károly Budai Nagy Antal című színműve, valamint Szerb Antalnak a Helikon irodalomtörténeti pályázatán díjat nyert Magyar irodalomtörténete. Az utóbbi kiadvány egyébként a Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh nyitottságát is jelzi, akárcsak a délvidéki Szenteleky Kornél 1931-ben megjelent Isola Bella című vagy az erdélyi szász Adolf Meschendörfer magyar fordításban Corona címmel kiadott regénye. A Céh kötetei mellé 1928 májusától az Erdélyi Helikon című irodalmi folyóirat füzetei is felsorakoznak. Ekkortól kezdve az erdélyi magyar irodalmi élet alakulását döntő módon a Helikon szabad írói közösség, az Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó-vállalat és az Erdélyi Helikon című szépirodalmi folyóirat intézményhármasa határozza meg.10 A folyóirat főszerkesztője Kisbán (azaz Bánffy) Miklós, felelős szerkesztője Kós Károly, szerkesztői pedig sorrendben: Áprily Lajos, 1929 júliusától Kuncz 8 Uo„ 24. 9 Uo„ 28-29. 10 Mózes Huba, Erdély iség és európaiság = Világfigyelő tető: Mozzanatok az Erdélyi Helikon történetéből, 1928-1944, szerk. M H., Miskolc, Bíbor, 2008, 13. 401
