Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Cserhalmi Zsuzsa: Iskolapélda. A nagyralátó mesterség a Nyugat szerzőinek regényeiben
felszámolásában a gyermeki és elbeszélői nézőpont összeolvadására is látunk példákat.6 A folyamat A szegény kisgyermek panaszaival folytatódik,7 miközben az úgynevezett gyermek- és ifjúsági irodalom mennyiségilegjelentősebb része továbbra is az ártatlanság mítoszát tartja fenn, és továbbra is hirdeti, közvetíti a gyermekkori idillt. Móricz Zsigmond regénye, a Légy jó mindhalálig (megjelenésének időpontja alapján a második a nyugatos iskolaregények sorában)8 a látszat, a félreértés regénye egyfelől, másfelől azonban az önértelmezésé: az érdekérvényesítés eszközeit nélkülöző, a tulajdonképpen első generációs értelmiségi leszámolása örökölt előfeltevéseivel. Ezt az értelmezést erősítik a teremtett hős sorsát követő további művek.9 A Légy jó mindhalálig befogadásának története igazolja, hogy a felnőtt olvasó a gyermekhős történetét követve, annak kiszolgáltatottságában nem könnyen ismeri föl az iskolázás, az iskoláztatás által lehetővé tett társadalmi mobilitás áldozatát, áldozatait. Nem a kötelező iskoláztatás velejáró, bekalkulált kudarcairól van itt szó, nem azokról a kudarcokról, amelyek a lehetőségek és képességek konfliktusából fakadnak, hanem annak az útnak a nehézségeiről, amelyen az jár, aki a tanulást a társadalmi felemelkedésért vállalja. Az ilyen diákszereplőknek az iskolai szocializáció során folyamatosan szembesülniük kell az általuk nem ismert szokások, normák idegenségével, és mérlegelniük kell az eltérő tradíciók érvényességét vagy érvénytelenségét, a tradícióváltás képtelenségét. És noha minden, a családból az iskolába került gyerek találkozik az eltérő tradíciók okozta konfliktusokkal, a mindenkori iskola értékrendjének elfogadása az ismerős és az idegen tapasztalatok számának következtében könnyebb vagy nehezebb. A Légy jó mindhalálig mellékszereplőinek rendszerében ismerhető fel, hogy a tanulás, még pontosabban az iskolázás, a végzettségszerzés, a hivatalos iskolázottság nemcsak a szorgalmas, majd - nem mellesleg éppen a tanítás által - megnyíló értelmű Nyilas Misik számára jelenti a felemelkedés lehetőségét. A tanulás, az iskolázottság járható útnak látszik azoknak is, akik a nyilvánvaló deklasszálódás következményeit hárítanák el, és állítanák új pályára a családot, családokat. Ez történik a regénybeli Doroghy-család esetében is. Az irodalmi tapasztalat alapján tehát azt mondhatjuk, hogy van olyan nézőpont is, ahonnan az iskola a társadalmi visszaemelkedés, a társadalmi pozíció visszaszerzésének eszköze és kezdeti terepe is. Bár Babits Mihály Halálfiai című regényének nem középponti tere az iskola, de Sátordy Imrus gimnáziumi története, majd tanárrá válásának stációi is jel6 Móricz Zsigmond, Hét krajczár: elbeszélések, Budapest, Nyugat, 1909. 7 Kosztolányi Dezső, A szegény kisgyermek panaszai: Versek, Budapest, Sziklai, 1910. 8 Móricz Zsigmond, Légy jó mindhalálig: Regény, Budapest, Athenaeum, 1921, [1920]. 9 Forr a bor (1931), Bál (1936). 335
