Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Sípos Lajos: A Nyugat és a „forradalmak” kora

és 1927-es írásainak fogalmait egymás mellé téve) az 1920-as évekre politikai antiszemitizmussá vált.

Erős volt a kormányzati ambíció, hogy a Nyugat ellenében szervezzenek fórumot. 1919 őszén Lendvai István akarta a Gondolatot „a magyar felbuzdulás” „komoly, nagy, méltó” folyóiratává tenni, Babitsot hívva „vezérül” 1919 decemberében a Gondolat szerkesztőjének adott interjújában, Herczeg Ferenc, Rákosi Jenő, Tormay Cecile sürgette a „nemzeti hadsereg” mellé egy „keresztény-nemzeti lap” megszervezését. 1922 őszén, amikor Klebelsberg Kuno lett a kultuszminiszter, aki a „szellem” és a „tudás” fegyvereit akarta érvényesíteni a „neonaciona- listá”-nak nevezett politikában, már direkt formában is a Nyugat ellensúlyozása volt a cél. Erre a feladatra szervezték meg a miniszterelnöki hivatal és magán személyek, köztük legitimista arisztokraták által is támogatott folyóiratot, a Napkeletet. A miniszter egyrészt szavakba foglalta ezt a hercegprímáshoz, Csernoch Jánoshoz küldött bizalmas levélben, melyben a plébániák és plébánosok közbelépését kérte annak érdekében, hogy az eddig a Nyugatra, előfizető hívek figyelmébe ajánlják az új lapot. Másrészt Tormay Cecile, a szervezéssel megbízott, akkor híres és politikailag elkötelezett írónő, megpróbálva reprezentatív tábort biztosítani a lapnak, egyes források szerint felkérte Babitsot, vegyen részt a folyóirat munkájában.12 Feltehetőleg több levelet is váltottak, valószínűleg személyesen is találkoztak, legalább is erre lehet következtetni a Magyar Asz- szonyok Nemzeti Szövetségének elnöknője és a költő levelezéséből. 1923. április 9-én Tormay Cecile, visszautalva egy beszélgetésükre, melyben Babits a territoriális hazafogalom ellenében megfogalmazta a kulturális-haza fogalmát, aktuálisnak tekintve az 1919 februárjában írt Az igazi haza. Cikk a Szózatról című írását, Tormay a következőt írta: „Igen kérem, írja meg nekem, milyen okok késztetik arra, hogy az idő adta távlat, a nemzet tragédia minden kínja, a rettentő országomlás daczára, melyet elsősorban épen az idézett ránk,

12 A Napkelet megszervezésére és indítására vonatkozóan a különböző források eltérő verziókat fogalmaztak meg. Gyergyai Albert, az 1970-es évek elején egy magánbeszélgetésben, határozottan megismételte korábban megfogalmazott információját, melynek forrása a Nyugat szerkesztői asztalánál vele folyamatosan találkozó Babits vagy a társaság valamelyik tagja lehetett, miszerint Tormay Cecile, aki nem érezte magát elégségesnek a feladatra, Babitsnak ajánlotta fel a főszerkesztőséget vagy a lapban való közreműködést, még pedig Klebelsberg Kuno megbízásából, kilátásba helyezve az egyetemi tanárságot is. Ezt a változatot látszik megerősíteni a Napkelet vezető munkatársainak névsora, akik közül a költő személyes kapcsolatban volt Szekfű Gyulával és Horváth Jánossal, továbbá 1922 második felében, a lap megszervezésének idején feltételezhető levélváltása Tormay Cecilével. Ez utóbbira lehet következtetni a Paradicsom fordítását megköszönő Tormay-levél hangneméből. - Vö.: „Engem nem látott senki még.": Babits olvasókönyv : 2, szerk., sajtó alá rend. Sípos Lajos, Budapest, Historia Litteraria Alapítvány - Korona, 1999, 433-434. - Ritoók Emma (eddig publikálatlan) önéletrajzában más változatot fogalmaz meg. Természetesen az is felmerülhet, hogy meg akarta-e sérteni Klebelsberg Kuno az egyetem autonómiáját egy professzori állás betöltésére tett javaslatával Babits esetében, aki a korszakban politikailag kompromittálódott személynek számított.

285