Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT HÚSZAS ÉVEK - Sípos Lajos: A Nyugat és a „forradalmak” kora
érvényt tud szerezni törvényeinek, nem akarja felborítani az „európai súly- egyen”-t, amint Kemény Zsigmond írta a maga korában, azaz nem átmeneti és „ellenforradalmi” hanem beilleszkedik a világháború után kialakult nemzetközi rendszerbe. 1925-26-ban kellett utoljára komoly politikai kihívásokkal szembenéznie az új rezsimnek. 1926-ban, egy másik politikai botrány után került sor egy országos napilap, a Világ betiltására. Ebben az összefüggésben az 1918 novemberétől 1926 végéig terjedő időszak, az államrend felbomlásától a bel- és külpolitikai konszolidációig terjedő periódus legtágabb összefüggésben, talán tekinthető egységes, de nem befejezett politikai korszaknak is. Irodalmi érvek is szólnak e korszak kijelölés jogosultsága mellett.4 1918 végén a politikai történések éles határt vágtak az írók és költők között. Sokan bekapcsolódtak az alakuló új világ szervezeteibe, s az is előfordult, hogy fontos műveik nem a Nyugatban jelentek meg. 1919. március legvégén és április elején újból átrendeződtek a sorok.5 1919 őszén többen visszahúzódtak. Mások emigráltak. Bécsben telepedett le Hatvány Lajos, Balázs Béla, Ignotus, Lesznai Anna, Komlós Aladár, Moholy-Nagy László, Nádass József, Németh Andor, Lukács György. Déry Tibor prágai kitérővel érkezett Ausztria fővárosába. Illyés Gyula rövid itt tartózkodás után Berlinen át Párizsba került. Sinkó Ervin 1921-ben, Pap Károly 1922-ben jött Bécsbe. Lányi Sarolta ugyanakkor 4 A Nyugat belső korszakhatárairól Kenyeres Zoltán, A Nyugat periódusai című tanulmányában az alábbiakat írta: „[...] 1920 és 1929 között a sok belső vita ellenére is elég egyöntetűnek látszik a lap. Mégis föl lehet vetni három alperiódust. Talán a kiváló irodalomtörténész és publicista, Király György halálával zárul le 1922-ben egy debettánsabb fejezet, aztán 1927-ig, a Berzeviczy vitáig és Ignotus vitáig terjed a második korszak, az évtized utolsó harmadában pedig már az egész szellemi légkör kezd átalakulni, és megjelennek a későbbi schisma tünetei, amelyekkel a Nyugat végig dacolni próbál. Evvel a harmadolással szembe állítható egy másik föltevés, amely A Nyugat új korszaka című szerkesztőségi programírással és Babits Új klasszicizmus felé című tanulmányával 1925-ben kétfelé bontaná az évtizedet, egy extrovertáltabb és egy introvertáltabb szakaszra. A kétféle periodizálás között a kutatások jelenlegi állása szerint nem lehet igazságot tenni, helyesebb tehát, ha felfüggesztjük a korszakolás kissé mindig mesterkélt kérdését, és egyetlen szakaszként tekintjük át az évtizedet.” - Kenyeres Zoltán, írók, pályák, művek: Válogatott tanulmányok, Budapest, Akadémiai, 2004, 68. 5 1918 decemberétől, még inkább 1919 márciusától többen szerepet vállaltak kulturális társaságokban és intézményekben. Babits, Móricz, Füst Milán 1918 decemberében lett az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének „tanácsi tagja”. Babits bekerült a Közoktatás- ügyi Szaktanácsba, tiszteletbeli taggá választotta a Középiskolások Kulturális Egyesülete. Februárban Kunfi Zsigmond miniszter felkérte, vegyen részt az oktatásügy átszervezésében. Március végétől hívták a különböző írói szakszervezetekbe. Osvát a Kataszteri Bizottság elnöke, Osvát és Babits az írók szakszervezetének alelnöke lett. - Vö.: Sípos Lajos, Babits Mihály és a forradalmak kora, Budapest, Akadémiai, 1976, 42-67.; Kosztolánczy Tibor,,Voltunk már királyok Bergengóciában": Osvát Ernő, Babits Mihály és Kassák Lajos 1918-1919-ben = Közelítések... : Babits Mihály életművéről születésének 125. évfordulóján, szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila, Sípos Lajos, Szombathely, Savaria University Press, 2008, 369-382. - 1918-ban júliustól novemberig nem jelent meg a Nyugat. 281
