Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Schiller Erzsébet: A kortárs képzőművészet megjelenési módjai a korai Nyugatban
Schiller Erzsébet A KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZET MEGJELENÉSI MÓDJAI A KORAI NYUGATBAN Az, hogy miként jelent meg a képzőművészet a Nyugatban, milyen csatornákon, műfajokon, gondolatokon át, összefügg azzal, hogy miképpen nem jelent meg. A Nyugat egyik előzményét, a Magyar Géniuszt az irodalomtörténet eredetileg családi lapként tartja számon, amelyet 1902 júniusában vesz át Basch Árpádtól - felelős szerkesztőként - Osvát Ernő. Basch „Művészeti, irodalmi és társadalmi képes hetilapjá”-ban a szépirodalmi anyag nem színvonaltalan: a kor számos neves szerzőjétől közöl írásokat, köztük olyanoktól is, akik hírnevüket majd a Nyugatban alapozzák meg.1 A tulajdonosváltáskor a legfeltűnőbb nem az irodalmi anyag megváltozása volt, hanem a képzőművészet eltűnése. Osvát lapjának műfaja: „Irodalmi, művészeti, társadalmi hetilap” - a szavak sorrendjének felcserélése és a „képes” jelző eltűnése mögött egy fokozatosan szinte kizárólagossá váló szépirodalomi orientáció szándéka áll. Néhány példa a képzőművészet bemutatására a korábbi Magyar Géniuszban: 1901. január 1-jén képes beszámoló jelenik meg, több festmény és rajz reprodukciójával, Rippl-Rónai egy kollektív kiállításáról, és ehhez kapcsolódva egy cikk az impresszionizmusról2 - az irányzatot és Rippl-Rónait, az irányzat legjelentősebb magyar képviselőjét a legnagyobb elismerés hangján mutatja be. (Rippl maga és mások is úgy emlékeznek vissza ezekre az időkre, hogy a közönség közönyös volt, előfordult, hogy ki is nevette a képeket.) Január 13-án Kernstock Károlyról közölnek cikket, mellette néhány képével. Osvát szerkesztése alatt még egy darabig megjelennek meglehetősen semmitmondó festmények reprodukciói, fotók; sokkal szervetlenebbül illeszkedve a szövegekhez, mint korábban. A Művészet nevet viselő rovat igen ritkán jelentkezik.3 Aztán eltűnnek az illusztrációk is, ahogyan azonnal, 1902. június 1-jén puritánná válik az addig enyhén szecessziós borító. Az év végén ugyanakkor ígérik az olvasóknak: „lapunk januártól kezdve gazdagabb kiállításban, tetszetősebb formában és jóval nagyobb terjedelemben fog megjelenni". 1903-tól valóban egy dekoratívabb, szecessziós címlappal, könyvdíszekkel jelentkeznek, de a lap kis mennyiségű A tanulmányhoz tartozó képek a kötet végén találhatók. 1 Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Tömörkény István, Ábrányi Emil, Telekes Béla, Kaffka Margit. 2 Huszár Vilmos, Az impresszionizmus, Magvar Géniusz, 1901,1,12-13. 3 Szerzői: Elek Artúr, Szini Gyula 263
