Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)

NYUGAT 1908-1919 - Széchenyi Ágnes: A. Nyugat német mása: Jung Ungarn, Berlin, 1911

dése.62 A folyóirat visszatekintett az 1910-es gazdasági évre, foglalkoztak — akkor Magyarországnak még volt kijárata a tengerre - a tengeri hajózás kérdésével. (Megjegyezzük, hogy a Jung Ungarn hirdetői között végig jelen volt a Ganz-gyár, a Kornfeld-család érdekeltségébe tartozó iparvállalat. Ezek szerint tehát volt Hatványtól független magyar ipari tőke is a lap hátterében, ha hirdetés formájában is.)63 Számos egyéb témát is kínált még a Jung Ungarn a német olvasóknak. Érdekelte például a folyóiratot az „állami munkahalmozás”64 a vogul népköltészet, a városi lakáspolitika65 (az ismertető írója Wildner Ödön fővárosi tanácsnok, a városháza szociálpolitikai és közoktatási osztályának vezetője volt). Közölt tanulmányt a jelzálogtartozásokról és az ingatlanadókról,66 az erdélyi földgáz lelőhelyekről, Hortobágy jövőjéről (Koloman Balkányi), az utolsó számban pedig az ismeretelmélet szociológiájáról (Eugen Lánczi).67

A társadalmi, tudományos témák írói esetében - mint ezt már említettük, a szerkesztők jelzik a többnyire már szakértelmiségi szerzők hivatali funkcióit, társadalmi, közéleti státuszát, ezzel nyomatékosítva nemcsak a mondanivalójukat, de egyben tájékoztatva is a német olvasót a magyar közigazgatási, társadalmi, tudományos és kulturális intézményrendszer differenciáltságáról. Az idézett témák szerzői nagyjából és átlagosan egy bő nemzedéknyire vannak a szépirodalmat reprezentálóktól és a művészeti témák szerzőitől. Két markáns vonulat szerepel tehát a Jung Ungarnban, egyik a 19. századhoz köti a folyóiratot, a másik a művészeti mozgások és teljesítmények tekintetében már moder62 Földes Béla, A socialismus című két kötetes műve kapcsán - Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1910.: Letzner, Richard, Ein Buch über den Sozialismus, Jung Ungarn, 1911, 2, 262-267.

63 Hatvány Lajos és Kornfeld Móric kapcsolatát elemeztem a Kornfeld Móric: Trianontól Trianonig c. kötetben (Budapest, Corvina, 2006). Itt csak azt emelem ki, hogy 1909-ben Ignotus is gondolt arra, hogy egy modern kiadót kellene alapítani. „Lelki szemeim előtt már látom valamely nagybank vagy takarékpénztár égisze alatt az új Verlagot, mely lapot ad ki, Tháliát tart fenn, munkáselőadásokkal, Kernstok-kiállítást rendez és Bartók-koncerteket, valamint Nyugatfelolvasásokat, s igazgatója, pl. Ernst, irodalmi direktora én vagyok, lektorom Osvát, ügyésze Fenyő, s elnöke, pl. Hirsch Albert (aki őrülten csudálkozna ezen a Zumutungon). Én egy fél év előtt Kornfeld Móricra gondoltam; most szegény, úgy hallom, levert és verzagt." A levélben a Cassirer Verlagot is megnevezi Ignotus mint követendő mintát.: Ignotus levele Hatvány Lajoshoz, 1909. április 4. = Levelek Hatvány Lajoshoz, Budapest, Szépirodalmi, 1967, 69.

64 Várady Zsigmond (1865-1913), ügyvéd, újságíró, a nagyváradi lapok, a Pester Lloyd és a Világ vezércikkírója. Öngyilkos lett, Ignotus emlékezett meg róla a Nyugatban.

65 Wildner, Edmund, Kommunale Wohnungspolitik in Budapest, Jung Ungarn, 1911, 5, 583-587. - Wildner Ödön (1874-1944) író, szociológus, műfordító.

66 Fellner, Friedrich, Hypothekarschuld und auf Liegenschaften ruhende öffentliche Lasten in Ungarn, Jung Ungarn, 1911, 5. 627-650. - Fellner Frigyes (1871-1945), ügyvéd, a Magyar Agrár- és Járadékbank vezérigazgatója, egyetemi tanár.

67 Soziologie der Erkentnisstheorien der Gegenwart, Jung Ungarn, 1911, 12, 1340-1363. - Lánczi Jenő (1875-1944), ügyvéd, szociológus, a Huszadik Század közreműködője, az 1910-ben indult Szociálpolitikai Szemle szerkesztője.

191