Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
NYUGAT 1908-1919 - Balázs Eszter: A Magyar Figyelő frontembereinek bírálata és az értelmiségi szolidaritás példái a Nyugat íróinál
Balázs Eszter A MAGYAR FIGYELŐ FRONTEMBEREINEK BÍRÁLATA ÉS AZ ÉRTELMISÉGI SZOLIDARITÁS PÉLDÁI A NYUGAT ÍRÓINÁL Az „irodalmi vezérség” kérdése Miközben az Ady-kötetek megjelenése és a Nyugat az irodalmi szabadság és autonómia táborának a kiszélesedését és szervezettebbé válását eredményezte, a „hivatalos irodalom” köreiben - például a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnál- a sorok összezárásához vezetett. A hatalom és a katolikus egyház is a Nyugat ellensúlyozására törekedett: valóságos ellentámadásként indult el 1909-ben az Élet című katolikus irodalmi hetilap, Tisza István és Herczeg Ferenc égisze alatt pedig a Magyar Figyelő 1911-ben, majd az intranzigens katolikus Magyar Kultúra 1913-ban. Ezek irodalom-, kultúra-, és értelmiség-koncepcióinak vizsgálata a Nyugattal, illetve a Huszadik Századdal folytatott polémiákon túl azért fontos, mert a szabadelvűség krízise nyomán keletkezett új ideológiaikulturális tartalmak jelentkezésére hívja föl a figyelmünket. Az £/etnél nem, a Magyar Figyelőnél és a Magyar Kultúránál azonban kulcsproblémaként fölmerülő értelmiségi-kérdés azt tükrözi, hogy a hatalmi és egyházi elitek is a közéletet befolyásoló értelmiségi szerepek elsajátításába fogtak. 1911 elején a hatalmi elitek szellemi ellentámadásának fórumaként elindult Magyar Figyelő mögött a magyar politikai osztály legerősebb csoportja állt.1 A szabadelvű párti hagyományokkal szakítva Tisza István, az 1910-ben győzelmet aratott Munkapárt vezetője a folyóirat révén már közvetlenül is beavatkozott ideológiai-kulturális kérdésekbe.2 Herczeg Ferencnek a Magyar Figyelőben és másutt közzétett víziója a nemzeti kultúráról, melyből nemzet- és értelmiségkoncepciói is kihámozhatok, A tanulmány a szerző készülő önálló kötetének egy részlete. - Balázs Eszter, Az „intellektuali- tásvezérei": Viták az irodalmi autonómiáról a Nyugatban és a Nyugatról, 1908-1914, Budapest, Napvilág. - Megjelenés: 2009. ősz. 1 A Magyar Figyelő által érintett főbb kérdéskörökről és arról, hogy a lap mely szellemi irányzatokra figyelt, - lásd: Tőkéczki László, A Magyar Figyelő (1911-1918) eszméi, Történelmi Szemle, 1994, 3-4. 239-281. 2 A koalíció idején a Magyar Társadalomtudományi Egyesület és annak folyóirata, a Magyar Társadalomtudományi Szemle képviselte a Magyar Figyelőéhez hasonló ideológiai fórumot. - Lásd: Szabó Miklós, A jobboldali radikalizmus visszahatása a Munkapárt ideológiai frontjára- Sz. M., Az újkonzervativizmus és a jobboldali radikalizmus története, 1867-1918, Budapest, Új Mandátum, 2003, 286. 163
