Sárközi Éva (szerk.): Nyugat népe. Tanulmányok a Nyugatról és koráról (Budapest, 2009)
ÁTTEKINTÉS - Veres András: Kosztolányi Nyugatja és a Nyugat Kosztolányija
mondhatnám és megírhatnám, amit akarok, hanem természetesen a hatóerők folytán. Ez a hallgatás kényelmes, de elfanyarít, a küzdelem hiánya elsorvasztja izmaimat, s érzem, visszahat művészetemre is. Itt legfölebb azt remélheti egy magyar, hogy kegyesen megbocsátják neki magyar voltát, egyebet nem. Kimutatást tudnék neked közölni, hogy a »kurzus«-nak nevezett időben egyedül az ellenpárt emberei [szereztek] hírt, népszerűséget, vagyont. Színpadon, irodalomban egyedül ők érvényesülnek, csak azért is.”55 4. A viszonylag rövid szélsőjobboldali kitérő után, melynek tanulságait beledolgozta Nero-regényébe,56 Kosztolányi teljes mellszélességgel vesz részt a Nyugat rendezvényein, írói jubileumain, csaknem minden megmozdulásán. Az 1923-ban különösen megszaporodott csoportfényképek mindegyikén ott látható. S minthogy a Nyugat ekkori pozíciójának megszilárdításában jelentős szerepet kap Ady örökségének vállalása (és, persze, annak hangsúlyozása is, hogy Ady a Nyugathoz tartozott), Kosztolányi habozás nélkül beáll a halott költőtársat méltató kórusba - gyaníthatóan nemcsak a lap, hanem saját presztízsének érdekében is.57 A régi közösségéhez való megtérésében segítségére volt az a korábban kialakult felfogása, miszerint a magyarság fennmaradásának legfontosabb kritériuma és biztosítéka a magyar nyelv, illetve annak művelése (a nyelvtisztítás fontosságát már 1916-ban felvetette).58 A Nyugat toleranciájáról és pluralizmusáról, valamint a maga pozíciójáról a következőképpen írt a nyelvész és irodalomtudós Tolnai Vilmosnak59 egy 1922 eleji levélben: „Ami a magyarságomat és a magyarságról való véleményemet illeti, [...] a nyelv a leghatalmasabb és leginkább alkotó nemzeti erő. Aki tökéletesen, művészien beszéli Arany nyelvét, közelebb van szívemhez, noha német vagy tót származású, mint a zsíros faj magyar, ki hatszáz szóval él és nincs semmi öntudata. Nyugodtan hirdethetem ezt én, ki faj magyar vagyok, vér szerinti rokona annak a Kosztolányi Györgynek, ki Mátyás király idejében beírta nevét latin versével a magyar irodalom történetébe. A Nyugat, mely igazán szabadelvű, apo- litikus lap, nem törődik semmiféle politikai felfogással, az enyémmel éppoly 55 Kosztolányi Dezső, Levelek..., i. m., 471-472. 56 Például a Magyar írók Nemzeti Szövetségét a regényben a nyilvánvaló módon anakronisztikus és ironikus „Római Citerások Egyletedként szerepelteti. 57 Lásd a 16. jegyzetet. 58 Kosztolányi Dezső, Nyelvtisztítás, Nyugat, 1916, 3. - február 1. - Modern kiadása: K. D., Nyelv és lélek, vál. és sajtó alá rend. Réz Pál, Budapest, Osiris, 1999, 28-30. 59 Tolnai Vilmosnak köszönhető az első magyar nyelvű pozitivista felfogásban megírt irodalomelméleti munka, amely az irodalomtörténet-írás módszertanát taglalja. A Bevezetés az irodalomtudományba éppen 1922 derekán jelent meg. 101
