Molnár Eszter Edina (szerk.): „…az irodalmat úgyis megette a fene”. Naplók az első világháború idejéből (Budapest, 2015)

Dánielné Lengyel Laura Naplója - 1914

1914 I 45

kifeszített komitácsikról94 olvasok. Ők is ezt beszélik? Sőt még rosszabbat, hiszen a magyar faj alapjában véve - míg meg nem őrjítették - nem kegyetlen, sőt nobilis, türelmes és humánus, a rác nem ismer könyörüle- tet - kivált most nem, mikor otthonát felpörkölik, midőn asszonyait fára húzzák és csecsemőit a falhoz csapják. Ezeket még le lehet leírni [!], de amiket ők cselekszenek a mieinkkel - az elmondhatatlan.

Lemberg elvesztése nagyon lesújtott mindenkit. Nem csak minket, kik nem értünk a haditudományokhoz, és olyan szívesen elhinnénk, hogy úgy Lemberg, mint Szabács kiürítése csak stratégiai szükségesség. Ám beszéltem sebesült tisztekkel, kik mikor meghallották, hogy Lemberg elesett, kétségbe voltak esve. Az egyik mondotta, hogy az volt az álláspont, Lemberget védeni kell az utolsó csepp vérig.

A franciák mintha valóban használták volna dum-dum lövegeiket. Vilmos császár maga írja meg ezt egy levélben Wilson amerikai elnöknek.95 Hivatalosan lefoglalták és lepecsételték a dum-dum lőszereket. Ha igaz, és úgy látszik, igaz, nagy megkönnyebbülés fogja el a szívemet. Összes ellenségeink közül Franciaország letiprása fájt mélyen, lesújtóan. Jólesik róluk gazságukat olvasnom, könnyebben nézem hullájukat.

Mert sorsuk szörnyű lehet. Maubeuge-t már bevették. A német seregek Páris alatt portyáznak. Este nem szabad lámpát gyújtani, Páris a szeptemberi egyre hosszabbodó estéket sötétben tölti. A világosság városára sötét éjfekete vigasztalanság borult. Nem is tudom, hogy bírják ezt ki? A fényhez, zajhoz szokott Páris a sötétséget, a csöndességet, a magányt.

Poincaré és kormánya a féltett műkincseket magával vitte Bordeaux- ba. A pénzt már régen elvitték, de utazott Gioconda96 is, vajon most is úgy mosolyog az élet és halál problémája fölött. És elment a milói Vénusz, az örök szépség bájos és gőgös márványszobra. Ők nem fogják látni, hogy mi lesz most Párissal.

De nem akarta ezt látni Izvolszkij úr97 sem. Az orosz követ jónak látta elhagyni Párist, mielőtt az apacs uralom megkezdődnék. Mielőtt a kloáka feltörne a földszínére. Szegény Páris, neki talán több baja lesz az ő saját külön apacsaival, mint magával Hohenzollern Vilmos császár őfelségével.

94 szerb népfelkelő

95 II. Vilmos szeptember 7-én írt táviratot e tárgyban Thomas Woodrow Wilson amerikai elnöknek.

96 Azaz a Mona Lisa, Leonardo da Vinci festménye.

97 Alekszandr Petrovics Izvolszkij (1856-1919) orosz diplomata, külügyminiszter, 1910- től párizsi nagykövet. Elősegítette az antant megerősödését, hogy Oroszország ne maradjon támasz nélkül.